Gyanús orosz szál Bulgáriában is
A Balkánon sem maguktól robbantak fel a lőszerraktárak, a bolgár főügyészség orosz beavatkozásra talált bizonyítékot. A moszkvai diplomácia vezetője mindent megtesz a vádak hiteltelenítésére.
Fotó: Sputnik / AFP
Kapcsolatot talált a bolgár főügyészség négy, 2011-2020 között történt lőszerraktár robbanás, az Emilijan Gebrev bolgár fegyverkereskedő elleni mérgezéses merényletkísérlet, valamint hat orosz állampolgár ezidőben történt bulgáriai látogatása között. A négy robbantás során kizárólag olyan fegyverkészletek semmisültek meg, amelyeket Ukrajnának, illetve Grúziának szántak. A bolgár főügyészség olyan megbízható bizonyítékokkal rendelkezik, amik azt igazolják, hogy e robbantásoknak a célja e két országnak szánt fegyverexport megakadályozása volt. Arra is bizonyítékaik vannak, hogy az Emilian Gebrev bolgár fegyverkereskedő elleni 2015-ös mérgezéses merényletkísérlet összefüggésben áll a robbantásokkal, mint ahogy a csehországi és bulgáriai robbantások között is szoros kapcsolat van, közölte szerdai sajtótájékoztatóján Szijka Mileva, a szófiai főügyészség szóvivője.
2011 és 2020 között Bulgáriában négy olyan fegyvergyárban történt robbantás, amelyekben Emilijan Gebrev készleteit raktározták. A bolgár fegyverkereskedőt, a fiát és egy alkalmazottját 2015-ben ismeretlen szerrel, feltételezések szerint rovarirtóval mérgezték meg, így próbálták megölni. 2020-ban a bolgár ügyészség három orosz állampolgárt ítélt el távollétükben – egyikük az Angliában élő orosz kettősügynök, Szergej Szkripál és lánya elleni novicsok idegméreggel végrehajtott merényletkísérletben is felbukkant. A bolgár ügyészség szerint mindhárom gyanúsított az orosz katonai hírszerzés, a GRU embere.
Szófia szerint a merényletkísérlet és robbantások idején összesen hat olyan orosz állampolgár tartózkodott Bulgáriában, akik több más európai orosz diverzió során is feltűntek – a Szkripál ügyben és/vagy a csehországi fegyverraktár robbantásban. (A kölcsönös diplomáciai kiutasítási hullámot okozó csehországi robbantás kapcsán a cseh nyomozás bizonyította, hogy az elkövetők ugyanazok a személyek voltak, akik Szkripált és lányát is megmérgezték Angliában.) 2011-2020 között több bulgáriai lőszerraktárban történt kisebb-nagyobb robbanás, legtöbb esetben az okok kiderültek. A négy jelzett eset háttere azonban tisztázatlan maradt. Mára azonban kiderült, egyértelműen összefüggnek. Egyik robbantás sem járt halálos áldozattal, a detonációt távolról vezérelték, azonos módon, az orosz szál pedig kétségbevonhatatlan, állítja a főügyészség.
A csehországi robbantás kapcsán Bulgária még nem utasított ki orosz diplomatát, de a hagyományosan oroszbarátnak tartott balkáni ország az utóbbi években többször megtette ezt. Legutóbb tavaly ősszel kémkedés miatt került sor orosz diplomaták kiutasítására Szófiából. Az októberben kirobbant kémkedési botrányban először egy orosz diplomatának kellett elhagynia Bulgáriát, majd további négynek, valamint egy nagykövetségi műszaki alkalmazottnak is.
Moszkva megalapozatlannak tartja a csehországi robbantással kapcsolatos vádakat és hisztériának azt a szolidaritás hullámot, amit a régió országai tanúsítottak Prágával szemben, kiutasítva több orosz diplomatát. Eközben az orosz diplomácia azzal próbálja mosdatni magát, hogy állítja, az Európai Unió fegyverlerakati szabályozása, ellenőrzése hiányosságainak köszönhetők a robbanások. Szergej Lavrov külügyminiszter a magántulajdonban lévő lőszerraktárak kérdésének felülvizsgálatára szólította fel az EU-t. Az orosz diplomácia vezetője szerint az Uniónak választ kell adnia arra, mit tesz annak ellenőrzése érdekében, hogy tagországaiban betartják-e a fegyverkereskedelemmel kapcsolatos nemzetközi dokumentumokban foglalt kötelezettségeket. Ugyanakkor arra is választ vár Moszkva, hogy a fegyverkereskedelmi magánvállalkozóknak van-e közük a csehországi és bulgáriai lőszerraktárakhoz – közölte Lavrov szerdai sajtótájékoztatóján, a bolgár főügyészség bejelentésére reagálva. Úgy fogalmazott, Bulgária megpróbálja "túlszárnyalni" Csehországot az Oroszország elleni vádaskodásokban. Hozzátette: ha az események ebben a mederben és ütemben haladnak, előbb-utóbb Ferenc Ferdinánd Habsburg trónörökös és az első világháború kirobbantásáért is felelőssé teszik Oroszországot.
Magyarországnak nincs mitől tartania
A moszkvai kormány hamarosan közzéteszi az Oroszországgal szemben barátságtalan államok listáját, jelentette be Szergej Lavrov egyidőben azzal, hogy tükörintézkedéseként Oroszország is kiutasít 3 szlovák, két litván, egy-egy lett és észt diplomatát. A külügyminiszter elmondása szerint ezt Vlagyimir Putyin utasítására állítják össze, az elnök erre vonatkozóan egy rendeletet is kiadott.
A Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszterrel tartott közös moszkvai sajtótájékoztatón Lavrov újságírói kérdésre felelve azt mondta, nem szeretne megelőlegezni semmit, úgyis rövidesen kiderül, mely országok kerülnek fel a feketelistára. Magyarországnak azonban nincs félnivalója – tesszük hozzá – hiszen Budapest ugyan egy V4-es, Orbán Viktornak köszönhetően felpuhított közös nyilatkozatban szolidaritást vállalt Csehországgal, de nem utasított ki egyetlen orosz diplomatát sem, és amint Szijjártó Péter külügyminiszter minap leszögezte- a jövőben sem készül ilyen lépésre.
A Kreml félhivatalos szócsövének tekinthető Izvesztyija úgy tudja, vélhetően tíz ország lesz ezen a feketelistán, közöttük az Egyesült Államok, Lengyelország, Csehország, a három balti állam, Egyesült Királyság, Ukrajna és Ausztrália.
