h i r d e t é s

Gyengülő védelem: novemberre ugorhat meg a súlyos koronavírusos betegek száma

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam
a- a+

Gyengülő védelem: novemberre ugorhat meg a súlyos koronavírusos betegek száma

2021. augusztus 31. - 07:35

Nemzetközi tapasztalatok alapján öt hónap után kezd csökkeni az oltások hatásossága.

Egy orvoselőkészíti a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot, a Comirnaty-vakcinát Budapesten, a Városmajori Gimnáziumban 2021. augusztus 30-án. Az iskolákban a koronavírus elleni oltásokat augusztus 30-án és 31-én, valamint szeptember 2-án és 3-án adják be az iskolaorvosok és háziorvosok bevonásával. Az oltás Pfizer-vakcinával történik. - Fotó: MTI/Balogh Zoltán

November környékén terhelhetik le a kórházakat a negyedik hullám hazai covid fertőzöttjei - közölte számításai alapján Vattay Gábor, az ELTE TTK Fizikai Intézet, Komplex rendszerek fizikája tanszék vezetője. Úgy véli, mindez a legfrissebb izraeli kutatásból következik, ami szerint az oltások öt hónap után már nem védenek eléggé. A hazai lakosság többsége áprilisban- májusban-júniusban kapta meg a második oltását, azaz október-novemberre veszítik el a legtöbben a védettségüket a vírussal szemben – ha nem kérik időben a harmadik adagot. E jelenség miatt sem robban idén úgy a járvány az augusztus huszadikai ünnepségek után, mint a tavaly. Most még elég sokakat véd az oltás. De nem szabad elfelejteni, hogy sokan vannak még mindig az oltatlanok, köztük sok a gyerek és az április előtt oltattak védelme is csökkent, így ők könnyen megfertőződhetnek – állítja Vattay Gábor.

Emlékeztetett: júniusban még az izraeli, a brit majd az amerikai járvány kapcsán is úgy vélték a szakemberek, hogy az új mutáció megjelenése okozza a problémát. Az oltottak megfertőződését pedig azzal magyarázták, hogy a delta variáns sokkal agresszívebben terjed, mint a korábbiak, és erre a mutációra sürgősen új oltást kell kifejleszteni. Vattay Gábor hozzátette: természetesen, ebben van igazság, de azért az feltűnő volt, hogy pont három nyugati vakcinával oltott országban indult el újra a járvány. Ennek az a magyarázata, hogy ezek voltak a legkorábban oltó országok. Izrael lakossága már márciusra lényegében be lett oltva, mégis nyárra ott lett arányaiban a legtöbb kórházi eset és halálos áldozat. Ahogy jöttek be júliusban az izraeli adatok és egyre nagyobb statisztikai mintákat tudtak elemezni, világossá vált, hogy a legfontosabb faktor talán mégsem maga a delta variáns megjelenése, hanem az, hogy az oltás nyújtotta védettség sokkal gyorsabban tűnik el, mint amit addig feltételeztek. Kiderült: a Pfizer vakcinája 4 hónapig megbízhatóan véd a fertőzéstől és a terjesztéstől - beleértve a delta variánst is - de a 6. hónapra már csak kevésbé véd a megfertőződéstől és a vírus továbbadását sem gátolja. Az is világossá vált, hogy mindezt nem az új mutáció okozza, hanem az emberi immunrendszer ilyen gyorsan felejt el egy koronavírus fertőzést, hasonlóan ahhoz, ahogy a "közönséges megfázás" koronavírusát is évente többször meg tudjuk kapni. Éppen ezért most vasárnap az izraeli kormány úgy döntött, hogy hat hónaponként elavultnak tekinti az oltási zöld kártyákat és lehetőleg az előző oltás utáni 5. hónapban újra kell mindenkinek oltatnia magát, aki biztonságos védelmet akar a vírus ellen. Lehetővé tették, hogy minden 12 év feletti lakos harmadszor is megkaphassa újra az oltást a következő 2-3 hétben. A kétszer oltattak a felét már harmadszor is beoltották. Az adatokon már látszik, hogy a járvány a 3. újraoltás miatt lecsengőben van és csökken a kórházakban az oltottak száma. A járvány viszont terjed a még be nem oltottak (főként gyerekek és az ultraortodoxok) körében. Közben az USA-ban is tervezik előrehozni a harmadik oltást szintén öt hónapra a korábban meghirdetett 8 hónap helyett.

Vattay Gábor érdekességként említi, hogy Spanyolországban, ahol viszonylag le voltak maradva az oltásokkal, a lakosság jelentős hányada csak július/augusztusban kapta meg a második vakcinát. Ez viszont elég volt ahhoz, hogy az elmúlt hetekben leálljon náluk a delta hullám!

 

WHO: aggasztóak az európai fertőzési adatok

Decemberig akár a 236 ezer új halálos áldozatot is szedhet a koronavírus Európában, az Egészségügyi Világszervezet európai igazgatója legalábbis ezzel számol a mostani adatok alapján. Hans Kluge egy hétfői sajtótájékoztatón aggasztónak nevezte a stagnáló oltottsági arányokat, különösen a szegényebb országokban. A WHO igazgatója elmondta, az elmúlt héten 11 százalékkal nőtt a halállal végződő fertőzések száma a régióban, miközben az oltási ráta 14 százalékkal csökkent. Európában eddig 1,3 millió Covid-halálesetet regisztráltak. 

Már az iskolákban is oltják a diákokat


iákok oltásra várnak szüleikkel Budapesten, a Városmajori Gimnáziumban 2021. augusztus 30-án. Az iskolákban a koronavírus elleni oltásokat augusztus 30-án és 31-én, valamint szeptember 2-án és 3-án adják be az iskolaorvosok és háziorvosok bevonásával. Az oltás Pfizer-vakcinával történik. - Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az Egészségügyi Világszervezet is támogatja a jelenléti oktatást, de csak megerősített védelmi intézkedések mellett. A magyar kormány szerint erre nincs szükség.

Két nappal tanévkezdés előtt, hétfőn megkezdődött a 12 év felettiek iskolai oltási akciója, amelyre az intézményekben került sor házi gyermekorvosok és iskolaorvosok bevonásával. A szülők mindössze 48 ezer gyermeket (a 12-17 éves korosztály összlétszáma mintegy 600 ezer fő) regisztráltak előzetesen, közülük mintegy 11 ezren budapesti iskolákba járnak. Sára Botond fővárosi kormánymegbízott hétfőn az M1 Híradónak nyilatkozva elmondta, őket a hét végéig beoltják. Oltási nap lesz augusztus 31-én, valamint szeptember 2-án és 3-án is.

Nem mindenkit a saját iskolájában oltanak, a jelentkezők létszámától függően egyes intézmények tanulóit más, oltópontnak kijelölt iskolákba irányíthatják át. De van olyan iskola is, amelyet oltóbusszal kerestek fel az oltócsapatok, több helyszínt is bejárva. Sára Botond tájékoztatása szerint hétfőn több mint 310 oktatási intézménybe szállítottak ki Pfizer vakcinákat.

Turcsányi Ildikó általános iskolai tanár, a Pedagógusok Szakszervezetének X. kerületi titkára lapunknak elmondta, abban az iskolában, ahol ő is tanít, nem oltanak, de tudomása szerint a két hetedik és két nyolcadik osztályból körülbelül 25-en kérték az oltást. Ez kevesebb mint negyede az érintett diákoknak, Turcsányi Ildikó ugyanakkor hozzátette, több tanuló is van, akik a nyár folyamán már megkapták az oltást. A 12 év felettiek oltására júniustól van lehetőség az oltópontokon vagy a háziorvosoknál. A kormányzati tájékoztató oldal szerint eddig kicsivel több mint 170 ezer tizenéves kapta meg az oltást, alig harmada az érintett korosztálynak.

Turcsányi Ildikó szerint a kormány "későn kapcsolt", a 12 év felettiek szervezett, kampányszerű oltását korábban el kellett volna kezdeni, hogy azok, akik igénylik, a szeptemberi iskolakezdésre valóban védettek legyenek. Szerinte abban, hogy csak kevés tizenévest regisztráltak az iskolai oltásra, szerepet játszott, hogy a szülőknek gyorsan, néhány nap alatt kellett dönteniük, miközben az oktatásirányítás részéről minimális volt a tájékoztatás, számos kérdésre a pedagógusok sem tudták a választ, hiába kérdezték őket a szülők.

Egy VII. kerületi iskola tanára szintén azt nyilatkozta lapunknak, náluk is kevesen igényelt oltást, s bár a döntést nem kellett megindokolni, tud olyan szülőről, aki azért nem oltatja be a gyermekét, mert a fiatalok oltását az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sem ajánlja. Ami nem igaz, egy erről szóló álhír még júniusban kezdett terjedni, nem sokkal azután, hogy az Európai Gyógyszerügynökség úgy döntött, 12 éves kortól engedélyezik a gyermekek oltását a Pfizer vakcinájával.

Sőt a WHO és az UNICEF most az iskolák újranyitását és a jelenléti oktatást szorgalmazza, persze csak megerősített járványügyi intézkedések mellett. A két szervezet közös nyilatkozatában egyebek mellett leszögezte: valamennyi 12 éven felüli, veszélyeztetett egészségű tanulót be kell oltani, emellett rendszeres tesztelésre, létszámkorlátozásokra lenne szükség. Hangsúlyozták: a járvány ellen az oltás jelenti a legfőbb védelmet. Magyarországon azonban – a jelenlegi tervek szerint – nem lesznek szigorú védelmi előírások: a kormány jelenléti oktatást tervez, de tesztelés nem lesz, ahogy a korábbi intézkedések (maszkviselés, testhőmérséklet-mérés) sem lesznek kötelezőek. (nepszava.hu)