Interjú a mai tüntetés egyik szervezőjével.

Összefogásról, kerítésről, szélsőjobbosokról, nemzeti konzultációról és fordulópontról beszélgettünk az évek óta Magyarországon élő finn Annastiina Kalliusszal, a MigSzol Csoport egyik önkéntesével - írja a magyarnarancs.

magyarnarancs.hu: Húsz civil szervezet fogott össze, hogy ma délután hatkor a Bazilikától indulva „Ha elmentek a falig, mi leszünk a fal!” jelszóval közösen tiltakozzon a szerb–magyar határra tervezett kerítés felépítése ellen. A MigSzol kereste a többi szervezetet, vagy ők jelentkeztek?

Annastiina Kallius: Egyik tagunk, a tüntetés főszervezője néhány hete felcsattant, hogy ebből elég volt, szervezzünk egy nagy demonstrációt. Ő hívta fel a civil csoportokat, hogy csináljuk együtt, amire mindenki rögtön igent mondott. De máig jönnek a jelentkezések, hogy újabb és újabb csoportok támogatnak minket. Ezért van az, hogy a társszervezetek mellett vannak még támogató szervezetek is. És bár nagyon különbözőek ezek, a témáink összefüggnek, a céljaink közösek: a lakhatás vagy a drogpolitika ugyanúgy vonatkozik a magyarokra és a menekültekre is. Nagy dolog ez nekünk, mert amikor három éve elindult a MigSzol, először is azt szerettük volna elérni, hogy a migráció téma legyen, a MigSzol pedig labdába tudjon rúgni ezen a területen. Az, hogy mostanra ekkora téma lett belőle, Orbán Viktornak is köszönhető.

magyarnarancs.hu: „Követelni fogjuk a falról szóló határozat visszavonását, és hogy ne nyilvánítsák biztonságos harmadik országgá Szerbiát” – áll a Facebookon és a sajtóközleményben.

AK: Az, hogy Szerbia nem biztonságos harmadik ország, nem újdonság, az elmúlt tíz évben húsz menedékkérő kapott menedékjogot a húszezerből. Hogy a magyar kormány mégis ezt állítja, egyszerűen nevetséges. A kerítés, az integráció, az, hogy Magyarország tranzitország, politikai kérdés.

magyarnarancs.hu: Akkor beszéljünk a kerítésről.

AK: Nagyon szereti azokat a szavakat a kormány, hogy „illegális migránsok”, meg itt van ez a gyönyörű magyar kifejezés, hogy határsértő – milyen konstrukció ez a szó? Mintha egy határt meg lehetne sérteni. Ezekből úgy tűnik, mintha nem lenne jogod menedékkérelemért folyamodni. Pedig ez a magyar törvény miatt van, amely azt mondja, illegálisan léped át a határt, míg a nemzetközi jog szerint mindenkinek joga van menedéket kérni, és mindegy, hogy valaki gazdasági bevándorló Koszovóból vagy afgán menekült. Magyarországnak biztosítani kell ezt a lehetőséget. Az pedig illúzió, hogy meg lehet állítani a migrációt, ez nem így működik. Ha megépül a kerítés, akkor majd Horvátországon vagy Románián keresztül jönnek a menekültek Magyarországra.

magyarnarancs.hu: Az előzetes számítások szerint 6,6 milliárd forintból épül a kerítés, ez a mostani számítások alapján több, mint a magyar állam 11 évi menekültügyi költségvetése. Ennyi pénzből mit lehetne megvalósítani a menekültügy érdekében?

AK: A legfontosabb szerintem az, hogy legyen jó jogi ellátás, mert ugyan vannak állami jogászok, de nagyon kevesen és nem is jó az ellátás, amit biztosítanak. Van a Helsinki Bizottság, de ők sincsenek elegen, a debreceni táborban például jelen állás szerint 1600 emberrel kellene foglalkozni. A második a táborok állapotának javítása, fejlesztése. És az anyagi vonzat mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy az uniós rendszerrel is van baj, nem lehet úgy csinálni, mintha az EU tök jó fej lenne, hiszen a dublini rendelet is onnan jön, ami mindennek az oka. Össze kellene fognunk olyan országokkal, amelyek szintén ettől szenvednek, mint például Olaszország.

magyarnarancs.hu: Úgy tűnik, a kormány bevándorlóellenes propagandája bejött, a Publicus Intézet múlt héten napvilágot látott közvélemény-kutatásából ugyanis kiderült, hogy míg két hónapja a kivándorlást kétszer annyian gondolták súlyosabb gondnak, addig mostanra a menekültkérdés átvette a vezetést. Mik a tapasztalatok, milyen a közhangulat?

Fotó: Galló Rita

AK: Sokan akarnak hozzánk csatlakozni, de vannak durva fenyegetések is, ez látszik a köztereken is, ahogyan néhány napja a Keletinél a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) esetében is. Ott is mit láttunk? Vannak a menekültek, a civilek, akik segítik a menekülteket, van a HVIM, aztán jönnek a rendőrök, akiknek az lenne a dolga, hogy mindenki alapvető jogát biztosítsák – de ételt, ugye, nem szabad osztani –, hogy a szélsőjobbosoktól megvédjék a menekülteket, de náluk meg lennie kellene papíroknak, ami nincs, tehát igen nagy a káosz. A gyűlöletkampányról még annyit, hogy aki régóta él Magyarországon, ahogy én is, ugyanúgy dolgozik és adózik, mint a magyar emberek, akkor van joga hozzászólni a témához is.

magyarnarancs.hu: Mivel a plakátok magyarul vannak, nem a néhány napja az országba érkező, magyarul egy szót sem tudó menekülteknek szólnak. Hanem mondjuk neked.

AK: Röhögök rajta, annyira vicces az egész. A határon túli magyar barátaim viszont felcsattantak rajta. Nyilvánvalóan populista dolog az egész, és senki nem gondolhatja, hogy ez a menekülteknek szól, hiszen magyarul van az egész. Az új integrációs rendszerben nincs is biztosítva a magyar nyelvoktatás.

magyarnarancs.hu: Ha már gyűlöletkampány: az esemény Facebook-fala is tele van gyűlölködő kommentekkel, nagy eséllyel ellentüntetők is érkeznek majd a helyszínre.

AK: A mostani Pride-on voltak jogi önkéntesek, akik koordinálták azokat az ellentüntetőket, akik gyűlölködő kommentekkel zavarták a felvonulást, az nagyon jó tapasztalat volt. Lesz ilyen ma is. Ez elég összetett dolog, mert az idegengyűlöletnek köszönhetően a menekültek félnek és nem akarnak beszélni a médiában vagy egy-egy ilyen eseményen, és voltak is rossz tapasztalatok, nem alaptalan a félelmük. De ha a szélsőjobbosok miatt nem mernek megszólalni, akkor azok éppen azt kapják, amit akarnak. Ezért is fontos, hogy sokan legyünk és megmutassuk, nem ők a többség.

magyarnarancs.hu: Az viszont pozitív, hogy egyre több a civil segítő, aki élelmiszert vagy tisztasági csomagot visz a menekülteknek, befogadja őket. A demonstráció róluk is szól, velük is szolidaritást vállaltok.

AK: Fontos tisztázni, hogy sokan hiszik, hogy mi vagyunk a MigSzol Szeged, de az teljesen más, teljesen mást jelent helyszínen dolgozni ezeknek a humanitárius csoportoknak, mint nekünk. Mi táborokba járunk, ott segítünk abban, hogy elmondjuk, mik a menekültek jogai Magyarországon. Sokan jönnek oda hozzánk úgy, hogy tudtok-e adni lakást, munkát, itt akarok maradni. Nekünk erre az a válaszunk, hogy lakást nem tudok szerezni, de azért dolgozunk, hogy legyen egy politikai megoldás a kérdésre, mert hisszük, hogy a humanitárius krízis azért létezik, mert nincs politikai megoldás. Ha ezt elmeséljük, akkor teljesen megértik, szívesen veszik, hogy ott vagyunk és mesélnek ők is. Eleinte Bicskére jártunk úgy másfél évig, utána volt egy nagy debreceni kampányunk, oda havonta kétszer jártunk fél éven keresztül. A MigSzol blogon mindent dokumentáltunk, ami azért is fontos, mert amikor a menekülteket vissza akarják küldeni Magyarországra, azt is megnézik, hogy itt milyen a helyzet: a Helsinki számol be a jogi oldalról, mi meg például a táborok kondícióiról tudunk tájékoztatni.

Fotó: Galló Rita

magyarnarancs.hu: A kerítésre visszatérve: a fentebb említett kutatásból derül ki az is, hogy a magyarok 34 százaléka ért egyet a kerítés felépítésével, 56 százaléka inkább nem; a megkérdezettek 67 százaléka pedig alkalmatlannak tartja a kerítést ara, hogy megállítsa a menekülteket. Mit gondoltok, elbukhat a kerítés ügye?

AK: Magyarországot ismerve – de ez csak az én személyes spekulációm, látva azt, hogy mennek a dolgok ebben az országban – azt mondanám, hogy ha megbukik a kerítés, az nem a szociális mozgalmak miatt lesz, hanem valamiféle pénzügyi skandalum miatt. Egyébként évek óta dolgozunk a menekülttémában, és az látszik, hogy 2015 tényleg egy fordulópont nagyon sok új szereplővel, például a civil csoportokkal, akik a vasútállomásokon dolgoznak. Az emberek pedig dühösek, a kormány csinál valamit, amit ők nem szeretnek, és rögtön van valami mozgás – ahogy most is. Azt is tapasztaljuk, hogy a magyar emberek eddig nagyon féltek a politika szótól, most azonban már nem annyira ijesztő számukra, ez bizakodásra ad okot. És hiszem azt is, hogy Magyarország nem egy rasszista ország. A Fidesz és a kormány már más tészta.

magyarnarancs.hu: A tüntetés után tehát folytatódik a civil összefogás?

AK: Ez jó kezdés a szorosabb együttműködéshez, és nem csak a menekültügyben. Nagyon sok olyan ötletünk van, ami eddig informális szinten megvolt, de nem volt rá időnk vagy lehetőségünk, hiszen mindig van valami új krízishelyzet, ahogyan például most a kerítés. A migráció területén sok szereplő van, mindenkinek megvan a saját feladata, reméljük, hogy a szorosabb együttműködés is menni fog. Ha lezajlik a mai tüntetés, leülünk, és elkezdünk tervezni.

magyarnarancs.hu (Címlap Fotó: Galló Rita)