Hivatásukat féltik a polgármesterek
Felmérésbe kezdett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), hogy megtudja, hány helyi vezető tervezi visszavonulását a 2019-es önkormányzati választás után. - írja a nepszava.hu.
Vissza kellene hozni a polgármesterek és alpolgármesterek korhatár előtti nyugdíjlehetőségét, különben sok mostani helyi politikus kerülhet bajba a következő ciklusban
– indokolta az adatgyűjtést a szervezet.
A polgármesteri állás persze eddig sem volt garantált, de a kistelepülések vezetőinek most még bizonytalanabbá válik a helyzete. Nekik ugyanis egy tavalyi, nagy felháborodást kiváltó javaslat alapján azzal is számolniuk kell: a kormány a jövő évi választás után megszüntetheti a kétezer fő alatti falvak önálló hivatalait.
A belügyi tárca akkor cáfolta ezt, de megint felerősítette a félelmeket az: épp ezek a kis önkormányzatok nem kapnak segítséget a köztisztviselőik béremelésére. A TÖOSZ elnökségéhez folyamatosan érkeznek a kérések, hogy tudnak-e tenni valamit az önkormányzatok értük.
Mint az Schmidt Jenő TÖOSZ-elnök elmondta, arra is nagyon sok példa van, hogy aki hosszú évek, sőt évtizedek óta vezetett egy várost vagy községet, de túljutott a 60. életévén, az nem akar még egy ötéves periódust végigdolgozni.
A szövetség november 22-ig várja a polgármesterek terveiről szóló elektronikus kérdőív kitöltését. A válaszok alapján javaslatot készítenek, amelyet eljuttatnak a kormánynak. A TÖOSZ elnöke ugyanakkor nem számít gyors eredményre, mert a nyugdíjrendszer átalakítása óta az Orbán-kabinet minden, az előrehozott nyugdíjakra vonatkozó kérést elutasított.
Bérügyben néma csend
Várhatóan ma délután döntést hoz a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), hogy milyen hosszú munkabeszüntetést kezdjen szervezni a béremelés elérése érdekében. Korábban többen egész hetes sztrájkra buzdították az érdekvédelmi vezetőket.
A Belügyminisztérium a Népszava ezzel kapcsolatos kérdéseire azt válaszolta, a kormány elkötelezett a közszféra dolgozóinak béremelésében, de nem kényszerítheti az önkormányzatokat egységes bérrendezésre, hiszen jelentős különbségek vannak pénzügyi lehetőségeik között.
Annak ellenére, hogy a bérek miatt kezdett sztrájktárgyalások hónapok óta szünetelnek, a tárca úgy fogalmazott: készek tárgyalni minden olyan szabályozási javaslatról, amelyben az önkormányzatok és az érdekképviseletek is egyetértenek.