Kongóban jóideig a katonák és rendőrök szolgálati autók híján taxival, motortaxival közlekedtek, amiért természetesen nem fizettek egy vasat sem. Nem voltak tőle boldogok a népek, amikor egy fészekalja katona furikázott velük egész nap for free. 

Egyik nap taxira vártam, ami meg is jött, és kiszállt belőle három katona, talpig kalasnyikovban, afrikában náluk elmaradhatatlan aranykeretes napszemüvegben. Adtak valami nulla pénzt a leszakadt toyotásnak, aki elképesztő hisztit csapott, hogy "Azok az idők már elmúltak! A Kabila (államelnök) is utazhatna, neki is fizetnie kellene. Ez nem katonai szállítójármű, hanem taxi, a szállítás díja ennyi és ennyi! Na izibe mindenki szépen kifizeti az 500 frankot, különben botrány lesz. (kb.130 Ft)" A fegyveres urakból elszállt a magabiztosság, szabályosan lehajtott fejjel rugdosták a földet, alkudozni kezdtek, majd kifizették az összeget. A demokrácia lent kezdődik, hogy az állam nem tehet meg velünk akármit, az állam mi vagyunk, és nem a hatalom birtokosai. 

A hatalom elmúlik, mindig. Te viszont maradsz ott a rozsdás taxiddal és az életeddel.

Domonyai András