Home office-ba vonult a fél ország
A járvány előtt az alkalmazottak alig néhány százaléka dolgozott távmunkában, most azonban sok cég számára ez jelenti a megoldást a dolgozók egészségének megóvása és a működés folytatása érdekében.
Ládiné Szabó Tünde pedagógus távoktatásban tanít a 4. E osztály tanulóinak az egri Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézetében 2020. március 23-án. A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében országszerte a tanulók nem járnak iskolába, otthon tanulnak digitális tanrend szerint. MTI/Komka Péter
A távmunkában dolgozók számának drasztikus növekedése viszont még ott is komoly kihívást jelenthet – a cégek, a munkavállalók, a családok részéről egyaránt – ahol ezt eddig is alkalmazták. Hosszabb távon kell ugyanis biztosítani a technikai eszközöket, az ergonomikus munkakörnyezetet, és jelen esetben még a családi összhangra is figyelni kell
– hívta fel a figyelmet a K&H.
A 2018-as távmunkavégzésre vonatkozó KSH adatok szerint a járvány előtt az alkalmazottak mindössze 3,7 százaléka, 144 ezer fő dolgozott irodán kívül, ez azonban most nagyot változhat. „Mivel jelenleg a cégek számára az egyik legészszerűbb döntés az otthoni munkavégzés elrendelése, ezért rövid időn belül sokszorosára növekedett a távmunkában dolgozók száma. Mindez azt jelenti, hogy az irodában használt technikai eszközöket és ergonomikus irodai környezetet otthon kell biztosítani, kialakítani. Ez pedig még ott is komoly kihívást jelenthet – a cégek, a munkavállalók, a családok részéről egyaránt –, ahol a távmunkát korábban is alkalmazták gyakorlatként” – tájékoztatott Végh József, a K&H HR igazgatója a munkáltatói kihívások kapcsán.
Technikai feltételek az elsődlegesek
Az otthoni munkavégzés elsődleges feltétele a biztonságos technikai háttér megteremtése. Ehhez látni kell azt, hogy a távmunka a járványt megelőzően sok esetben azt jelentette, hogy otthon elvégezte valaki a feladatait, amit aztán beküldött az irodába. A távmunkában dolgozók 26 százalékának ugyanis nem volt hozzáférése a munkahelyi hálózathoz. A jelenlegi körülmények ezért egy új helyzetet teremthetnek technikailag még azon cégek számára is, ahol már korábban sem volt ismeretlen az otthoni munkavégzés. A hazai vállalatoknak ugyanis a távmunka többhetes zavartalan, folyamatos működéséhez távoli elérést, a céges levelezéshez és dokumentumokhoz hozzáférést, valamint saját eszközöket kellett biztosítani – akár néhány nap alatt.
Ergonomikus munkakörnyezet otthon
A technikai feltételek megteremtése mellett kisebb hangsúlyt kap az ergonomikus munkakörnyezet otthoni biztosítása, pedig ez is az egyik kulcskérdés lehet. Tekintettel arra, hogy a megfelelő munkakörülmények a közérzetünk és hatékony munkavégzésünk szempontjából egyaránt meghatározó, otthon is érdemes kialakítanunk egy fix helyet a munkavégzésünkhöz, ahol a megtámasztott ülés, a képernyő megfelelő magassága és a lábak kényelmes elhelyezése megoldható.
Családi home office
A KSH felméréséből az is kiderült, hogy az alkalmazottak többsége (67%) egyetért azzal, hogy távmunkavégzés esetén a munka és a magánélet könnyebben összeegyeztethető, vélhetően annak köszönhetően, hogy 82 százalék szerint a home office rugalmasabb időbeosztást tesz lehetővé, 61 százalék szerint jobban tervezhetők a feladatok, 57 százalék szerint pedig az otthoni környezetben kevesebb a zavaró tényező.
A mostani távmunkavégzés abban is jelentősen eltérő a korábbi gyakorlattól, hogy sok esetben a család összes tagja, kicsik és nagyok is otthon tartózkodnak. Ahogyan azonban a munkahelyen a munkatársainkkal, úgy az „otthoni irodánkban” is az a célszerű, ha világosan jelezzük, milyen feltételekre, magatartásra van szükség a család többi tagjától ahhoz, hogy valóban hatékonyan elvégezhessük feladatainkat. Kisgyerekek esetén ezt persze jóval nehezebb megoldani, így akár azt is érdemes végig gondolni, hogy a normál munkaidőtől függetlenül melyek azok az órák, amikor koncentráltan tudunk dolgozni
– tanácsolja a szakember.
