A Nemzeti Foglalkoztatási Alap célja, hogy az állam az adófizetők pénzéből, a foglalkoztatás javítását, a munkanélküliség kezelését és a képzési rendszer fejlesztését segítse elő. Ehhez a fő bevételi forrás a foglalkoztatottak után fizetett adók és járulékok. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy az elmúlt nyolc évben mire is ment el ez a forrás. - írja az atv.hu

A munkánk után járó jövedelem egy részét az állam adók, és járulékok formájában elvonja.

Az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék egy része, valamint a szociális hozzájárulási adó szintén évente megállapított része az egyik ilyen jellegű bevételi forrás. A másik pedig a szakképzési hozzájárulás teljes egésze. Ezekből, illetve az Európai Uniótól kapott visszatérítésekből „működik” a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA).

Az NFA három feladatot kell, hogy ellásson. Egyrészt, a már munkanélküliek számára támogatást kell nyújtania a munka kereséséhez (kiegészítve egy átmeneti pénzügyi segítséggel), másrészt a helyi foglalkoztatási krízisek kezelését, új munkahelyek létrehozásának ösztönzését kell biztosítania. A harmadik feladata pedig a szakképzéshez, átképzéshez szükséges források biztosítása, a programok menedzselése.

Azt, hogy mennyi a pontos bevétele az Alapnak, az éves költségvetésben határozzák meg. Valójában azonban semmilyen köze sincs ahhoz, hogy mennyien dolgoznak, vagy mennyi a munkaadók, munkavállalók befizetése- ismerteti a Policy Agenda. 
Sőt, ezen túlmenően azt sem követi, hogy éppen nő-e a foglalkoztatottak száma, vagy csökken. Pedig ez azért lenne logikus, mert ha többen dolgoznak, akkor több adót, és járulékot fizetnek be. Ezért nagyobb lehet a bevétele a foglalkoztatási alapnak, amiből további hatékony programokat lehetne indítani. Ahogy láthatjuk, 2010-hez képest – elvileg - 700 ezerrel többen dolgoznak, de a bevételek az idei tervek szerint csupán 7 százalékkal nőttek- olvasható a kutatásban.

További részletek az ATV cikkében >>