h i r d e t é s

Hová tűnik a pénz?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Hová tűnik a pénz?

2022. december 17. - 07:03

Ha igaz, amit Szijjártó Péter mond az itthoni beruházási volumenről, akkor Magyarországon most korábban soha nem látott gazdasági aranykornak kellene lennie.

Szijjártó Péter - Forrás: Szijjártó Péter Facebook oldala

Gondoljuk csak meg, a 8 éve elindított beruházások többségének már termőre kellett fordulnia, vagyis a munkavállalók fogyasztásának javai, a munkaadók által befizetett adóknak csörögniük kellene valahol nagyon hangosan az állami bugyrokban, ezen keresztül pedig az oktatásban, az egészségügyben, az infrastrukturális fejlesztésekben.

Ehhez képest a tanárok folyamatosan tüntetnek, szeptember elseje óta 2600 tiltakozó akciót szerveztek. Az egészségügyben a Magyar Orvosi Kamara felmérésére szerint 4500 orvos hajlandó azonnal letétbe helyezni a felmondását a rájuk vonatkozó törvény tervezett átalakítása miatt. Az infrastruktúra területe pedig felettébb ingoványos. A másodrendű utak sok helyen a múlt századot idézik, az autópályák és gyorsforgalmi utak kapacitása kicsi. Rég bővítésre szorulna az M1-es és az M0-ás, legalább három Duna-híd hiányzik. A vasút helyzetéről érdemes Lázár János építési és közlekedési minisztert idézni.

A 8500 kilométer hosszúságú vasúti pályák 50 százalékán van sebességkorlátozás, továbbá a magyar vonatok naponta 150-200 órát késnek, ami érdemben lehetetleníti el a közlekedést.

Szijjártó Péter folyamatos győzelmi jelentéseivel szemben a számok, a valóság egész mást mutat. Erről beszélt nagy meglepetésre a kormánypárti Matolcsy György jegybankelnök is a közelmúltban.

Bulgária után a második legalacsonyabb termelékenységű élelmiszeriparral működünk, a magyar gazdaság termelékenysége az EU 27 országa közül hátulról a negyedik. Nincs felzárkózás, így nemhogy az öt legjobb ország között nem leszünk, de a legjobb 15 között sem.

A fogyasztást tekintve Magyarország Bulgária után az EU második legszegényebb tagállama lett. Már Románia is megelőz minket.

És akkor itt következik a kérdés, hogy akkor valójában hová tűnik a pénz?

Egyrészt a beruházási pénzek eredendően a korrupció melegágyai. Erről szól a mostani EU botrány is, amelyben Eva Kaili szocialista európai parlamenti képviselőt, az EP volt alelnökét, valamint három társát múlt pénteken letartóztatták a belga hatóságok egy Katarral kapcsolatos korrupciós ügyben. A befektetők és beruházók bizony mindenütt szívesen adnak megvesztegetési pénzeket a biztos siker érdekében. E területen csak becsült számok léteznek, de Magyarország tekintetében nagyon gyanús, hogy nem engedjük itthon az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) munkáját. Vajon miért lenne baj, ha a himpelléreket elkapnák?

Másrészt a politikai pénzosztogatás, ami tönkre teheti az országok gazdaságát. Az ellenzék volt pénzügyminisztere, Oszkó Péter szerint az ezer milliárd forintos pénzkiszórás az emberek közé a választások előtt most a magas inflációban köszön vissza. Ez ügyben nem lehet külföldre sem mutogatni, hogy onnan érkezett volna. Mindenütt alacsonyabb az áremelkedés, így sehonnan nem tudott beáramolni a mostani rendkívül magas infláció. A politikai pénzosztogatás eredményeit feléltük, jót mulattunk, de a gazdaságot nem lendítette előre egy jottányit sem.

Harmadrészt a politikában kialakított bizánci rendszer újra előhívta a Kádár-rendszerből jól ismert kontraszelektív mechanizmusokat. Ma már egy fontos pozíció esetében egyáltalán nem a szaktudás fontos, hanem a párthűség. Így sikerült világhírre szert tennünk például Schmitt Pál plágiumügyével. Mint 2012-ben kiderült, a hivatalban lévő köztársasági elnök 1992-es doktori disszertációja túlnyomórészt más szerzők műveinek szinte szó szerinti fordításával készült. A másik talán még fontosabb tünet a külföldön dolgozó magyarok 100 ezer fő körüli száma, amely csak válságok és világjárványok idején esik vissza.

Legnagyobb közelmúltbéli veszteségünk e területen Karikó Katalin, akit Szegedről egészen az Egyesült Államokig üldöztek, hogy ott lehessen a Covid elleni küzdelem világsztárja. 2021 szeptemberében felkerült a Time magazin éves listájára, a világ 100 legbefolyásosabb embere közé. Vajon miért nem maradhatott egykor Szegeden? Félművelt, félképzett, félalkalmatlan emberek töltik be a legfontosabb pozíciókat itthon, miközben az értelmiség, a jó szakemberek távoznak.

Eközben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter röpköd, jachtozik, valamint szórja a féligazságokat mindannyiunk, de legfőképpen saját nagy-nagy megelégedésére.

(PIAC&PROFIT)