Kérdés, idén is működik-e a csodarecept.

Nem is hozott jobb befektetési döntést a Budapesti Értéktőzsdén mint az, aki egyszerűen hallgatott a régi Wall Street-i mondásra, amely szerint adj el májusban, s ne is vásárold vissza részvényeidet Halloweenig. A piac szezonalitásában való hiten alapuló "sell in may" stratégia elképesztően jól működött tavaly. Egy évvel ezelőtt április 30-án 22 612 ponton zárt a BUX index, s a vételeitől megszabadult spekuláns a tartós nyári pihenőt követően november utolsó kereskedési napján 21 557 ponton tudott visszaszállni pozíciójába, amely múlt péntekig szépen hozhatott, az index 26 872 ponton zárt.

Ez azt jelenti, hogy most is érvényesült a szezonalitás, a május-októberi félév 4,7 százalékos esést, az október-áprilisi időszak pedig 24,6 százalékos emelkedést hozott az indexben. Számításaink szerint egyébként ezzel az index teljesítménye jól illik a hosszútávú átlagba.

Korábbi számításaink azt mutatták, hogy a 2015-öt megelőző 15 év nyári (május elejétől október végéig) átlagos hozamait összehasonlítva a BUX index téli (november elejétől április végéig) hozamaival a következő eredmény adódik: 2000 óta a téli hónapok átlagosan 6,37 százalékos emelkedést hoztak a BUX indexnek, a nyári hónapok viszont csak 2,02 százalékosat.

Azonban az adatok nagyon-nagyon széles sávba szóródnak. A téli hónapokban ugyanis az átlagok átlagtól való átlagos eltérése 12,42 százalékpontos, míg a téli hónapok esetében meghaladja a 16 százalékot. Ez azt jelenti, hiába nagyobb a téli hónapok átlagos hozama, az egyes periódusok hozamai között akkora az eltérés, hogy kevés használható információt kapunk ebből a megállapításból. Elég csak arra gondolni, hogy 2007 októberétől 2008 májusáig 17 százalékkal esett a BUX index értéke. De jó példa arra, hogy mennyire el lehet térni az átlagtól a 2009 májusától októberig terjedő időszak, amikor a BUX index közel 60 százalékkal emelkedett.

Nem mindig ennyire egyértelmű

Az amerikai piacon már nem ennyire egyértelmű a kép. Bár az S&P 500-as index az elmúlt 12 hónapban hatalmas hullámvasútra emlékeztető utat járt be: 1800 ás 2100 pont közelében is járt a mutató, tavaly április, október és idén április végi értékei szinte megegyeznek, a záróárak rendre 2085, 2079 és 2065 ponton alakultak.

A német piacon pedig ezúttal a téli hónapok sem hoztak nyereséget, a nyári félév 6 százalékos csökkenését a téli félév 7 százalékos vesztesége követte.

Mint korábban írtuk, a részvénypiac szezonalitásával kapcsolatos befektetői vélekedés korántsem új keletű jelenség a részvénypiacokon. A Financial Times már 1935-ben is úgy írt az "Adj el májusban és menj el" mondásra, mint régi tőzsdei bölcsességre, de egy másik újságcikk, amelyben egy 88 éves brókerrel készítettek interjút, is utal arra, hogy az interjúalany szerint az "Adj el májusban" már 1934-ben jól ismert szlogen volt a Wall Street-en.

A Stock Traders Almanach szerzői - akik 1950-től vizsgálták a szezonalitást az amerikai részvénypiacon - szerint, a jelenség Amerikában az 1970-es évektől volt tetten érhető, előtte nem volt szignifikáns eltérés a téli és a nyári hónapok teljesítménye között. Egy másik tanulmány szerint a szezonalitás nem csak az amerikai, de a világ többi tőzsdéjén is igazolható.

napi.hu