h i r d e t é s

Instán felnövő csecsemők, gyerekek, kamaszok...felnőttek?

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

Instán felnövő csecsemők, gyerekek, kamaszok...felnőttek?

2020. december 01. - 09:42

A múltkor belefutottam egy cikkbe, ami arról szólt, hogy néznek ki azok a celebek, akik a botox felbukkanásakor agyatlan módon elkezdtek botoxoltatni. 

Forrás: thefacecdn.com

Mivel a hosszú távú hatások még nem voltak ismertek, viszont rövid távon jól néztek ki, úgy használták a botoxot, mintha nem lenne holnap. Eltelt pár év, és ahogy kiderültek a túlzásba vitt használat mellékhatásai, ezek az emberek elkezdtek úgy kinézni, mint a murénák, amikor kidugják fejüket a barlangból, papírvékonynak ható, kifeszített bőrrel, szörnyen torz arckifejezéssel...

Ez az analógia akkor jutott eszembe, amikor ismerőseim Insta és Facebook profilját böngészve észrevettem, hogy a kisgyerekes szülők egy jelentős része eszetlen módon posztolja az éppen hogy járni tudó gyerekei képét a közösségi médiában, tobzódva a #napizsuzsika #napimirácska #lillávalazélet #anyavagyok #apavagyok hashtagekben. Felnő egy olyan generáció, akik még azt se tudják, merre van előre, de azt már igen, hogy ha a szülő felemel előtte egy fura tárgyat, akkor mosolyogni kell, vagy mozdulatlannak maradni...a kérdésem az, milyen hatással lesz hosszú távon a gyerekek fejlődésére ez az egész folyamat? 

Mint a botoxnál, most is csak a rövid távú hatásokat látjuk, anya-apa begyűjtik a 36 lájkot, a gyerekek aranyosak, dőlnek a kommentek, jajj de cuki, stb. Ezek a gyerekek még semmit nem értenek a világból, de azt már tudják, hogy kell mosolyt erőltetni az arcukra, hogy kell ezt a mosolyt hosszabban tartani, mint amennyire jól esik. A kérdés az, mi lesz akkor, ha a hosszú távú hatások kijönnek? Lesz-e bármi torzulás a gyerekek énképében?  

Ha egyszer megértik, hogy mi a Facebook, Instagram, TikTok, rájönnek arra is, hogy éveken keresztül az életük intim pillanatait megosztották, hogy évek óta szerepeltek úgy, hogy senki nem kérte a beleegyezésüket, hogy senkit nem érdekelt, ők mit szeretnének. Nem lesz-e bennük egy áruláshoz hasonló érzés, hogy a gyerekkoruk szép pillanatait lájkokra váltották? 

Nem lesz-e bennük megfelelési kényszer, hogy csak akkor értékesek, ha ezeket a lájkokat továbbra is gyűjtik? 

Sokan használják a közösségi médiát, de nagyon kevesen értik. Az algoritmusokat, hogy ki mit lát, hogy milyen egyszerű kihasználni másokat. Ezek a felületek még mind igen frissek, és most egy teljes generáció nő fel úgy, hogy ők a kísérleti egerek a szülők monumentális lájkvadászatában és közösségi média tanulásában. 

Vagy csak én látom ilyen borúsan? 

Forrás: STOP BULLYING