1917-ben Félix d'Hérelle a Comptes rendus de l'Académie des sciences [A Tudományos Akadémia Közleményei] című folyóiratban „Sur un microbe invisible antagoniste des bacilles dysentériques ” [Egy láthatatlan mikroba, a vérhasbaktérium ellenlábasa] címmel rövid jegyzetet tett közzé. Először jelent meg a „bakteriofág” kifejezés – az olyan vírusok jelölésére, amelyek csak baktériumokat fertőznek.
A jó harminc évvel korábban megálmodott digitális utópia végül az 1990-es évektől sivár szupermarketté lett. Egy csapatnyi elszánt ember azonban minden nehézség ellenére fenntartotta az eredetihez hű projektet: a szabad szoftvereket. Az iparág óriásvállalatai által átvett és elárult ágazat mára meggyengült.
A garázsokban vagy kis, házilaboratóriumokban született részvételi biológia elősegíti a nyitott és együttműködő tudományt, amelynek célja, hogy megszabaduljon a szellemi tulajdontól, sőt az ipartól is. Az élő anyag barkácsolói szabadelvű szellemben a tudáshoz való szabad hozzáférésre és a módszerek elsajátítására támaszkodnak. De a vállalkozói logika a legkreatívabbakat is utoléri.
