A jelenlegi 91 központi hivatalból 50 szűnik meg az év végéig. A kormány a háttérintézmények átszervezését 20 százalékos leépítés mellett képzeli el. Jövő nyárig az összes állami kifizetés a Magyar Államkincstárhoz kerül, de már idén összevonják az egészség- és nyugdíjbiztosítás hivatalait.

Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatalként működhet tovább júliustól a két nagy biztosítási alap: összevonják az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (ONYF) – tudta meg a Népszava. Az átszervezés második lépéseként egy évvel később, 2017 nyarán az új hivatalt beolvasztja a kormány a Magyar Államkincstárba (MÁK). A csütörtöki kormányinfón Lázár János bejelentette, hogy két lépcsőben átalakítják a Kincstár működését, és az egészségpénztári és nyugdíjbiztosítási pénzeket is innen utalják majd át, minden más kifizetőhely megszűnik. Az átszervezés egyik célja, hogy az államtól származó valamennyi jövedelmet egyetlen helyről kapják meg az emberek. A kancelláriaminiszter 20 százalékos létszámleépítést, továbbá 270 milliárd forintos állami informatikai fejlesztést is ígért, amiből szavai szerint a MÁK is részesül majd.

Arra a kérdésre, hogy vajon sikerül-e biztosítani a nyugdíjak és a táppénzek pontos kifizetését az összevonások után is, kétkedő válaszokat kaptunk szakértőinktől, ugyanis a Kincstár a tavaly novemberben bevezetett új bérszámfejtési rendszer hibátlan működtetésével sem tudott megbirkózni az utóbbi hónapokban, az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az ezen a héten megjelent vizsgálata pedig egy sor szabálytalanságot mutatott ki a szervezet működésében.

Személyi, szervezési és informatikai hibák vezettek odáig, hogy a mai napig sok ezer közalkalmazott nem kapja meg pontosan azt a bért, ami járna neki – így értékeli a Kincstár jelenlegi működési állapotát Katona Tamás közgazdász, az MSZP pártigazgatója. A MÁK korábbi vezetője azt mondja, a szervezet novemberben bevezetett új bérszámfejtő rendszere, a KIRA sem tökéletes, magán viseli a fideszes közbeszerzések hibáit, de önmagában ez nem indokolná, hogy még ma is sokan azzal szembesüljenek a hó elején, hogy nem jött meg a teljes fizetésük. Információi szerint a munkahelyeken éjszakáig javítják a hibás fizetési listákat, miközben a MÁK bérszámfejtési területéről elmenekülnek a dolgozók.

Az egyetemi tanár arra is emlékeztetett, hogy az ÁSZ vizsgálata pontos képet rajzol arról, arról, hogy hová vezetett a Kincstár szétverése. A második Orbán-kormány hivatalba lépése óta már a hatodik elnököt fogyasztja a szervezet, a régi szakemberek közül sokakat menesztettek – csupán ennyi látszik a kívülállóknak. A szervezetlenségre ennél egyértelműbb példákat is sorolnak a számvevők: van ahol hiányos adatokkal is befogadták a kérelmeket, másutt az ügyintézési határidőket nem tartották be, a központi bérszámfejtőknél pedig sem a belső szabályok, sem a dolgozók munkaköri leírásai nem voltak összhangban a hatályos jogszabályokkal. Az ÁSZ honlapján is olvasható jelentés szerint nincs normális ellenőrzés a családtámogatások, fogyatékossági ellátások vagy a jogorvoslatok területén, nincs belső szabályozás arról, mit csináljon az ügyintéző a beérkező panaszokkal, vagy a közérdekű bejelentésekkel.

Katona Tamás szerint ugyanakkor az egyes területeken tapasztalható káosz ellenére a MÁK még mindig jobb színvonalon működik, mint a magyar államigazgatás egésze, és az ÁSZ jelentésében is az olvasható, hogy az önkormányzatok kifizetései, a lakáscélú támogatások vagy a nagycsaládosok kedvezményei teljesen szabályszerűen működnek. A közgazdász következtetése mégis az: a Kincstár jelenlegi állapotában nem alkalmas arra, hogy új feladatokat hibátlanul lásson el, de legalábbis komoly kockázata van annak, hogy a 3 millió nyugdíjas ne kapja meg majd időben a pénzét.

Káosz jöhet a társadalombiztosításban – ettől tart a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság korábbi vezetője. Barát Gábor ugyanakkor azt mondja, Lázár János átszervezésről szóló bejelentése olyan szűkszavú, hogy nem lehet pontosan látni, mi sül ki belőle, mert abban a tevékenységek és a szervezeti kérdések is keverednek egymással. Nem lehet tudni, melyik miniszter gyakorolja majd az irányítási jogot a tervezett megaszervezet fölött, és milyen kapcsolata lesz ennek az adott ellátásokat megállapító kormányhivatalokkal valamint a járási hivatalokkal. Azt sem lehet tudni hogy milyen feladatok kerülnek át a minisztériumba. Ugyanakkor válasznak is felfogható kérdésként fogalmazta meg a szakember: visszamegyünk 23 évet, abba az időszakba, amikor még az egységes Társadalombiztosítási Alap működött? Barát Gábor szerint a sokféle feladat kizárja, hogy egységes informatikai megoldásokat lehessen létrehozni, és a számítógépes fejlesztések sem lehetnek öncélúak.

Az OEP önállóságának megszüntetését nem tartotta olyan nagy feladatnak Bodrogi József. Az egészségügyi közgazdász a Népszavának úgy fogalmazott, hogy a hivatalon eddig is csak átfolytak a pénzek. Az ellátásra jogosultak - jogszabályokban rögzített - járandóságát a MÁK átutalta ide, az Egészségbiztosító pedig egyszerűen továbbküldte a járadékosnak. A szakember szerint ezeknek a pénzbeli ellátásoknak a leválasztása már régen felvetődött szakmai körökben, így ezen a területen nem tart a rendszer összeomlásától Bodrogi József.

Mégis, mindent összevetve, szakértőink szerint kétséges, hogy a kormány által kijelölt határidőkkel megvalósítható lenne az új Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatal létrehozása.

nepszava.hu