Kérdőívvel készül rá Handó az OBT újabb ostromára
A bírósági dolgozóknak kiküldött ív Handó Tünde javaslatát ismerteti, a cél az őt felügyelő Országos Bírósági Tanács puhítása lehet. - írja a nepszava.hu.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a „párbeszéd látszatát keltve” elektronikus kérdőívet küldött a bírósági dolgozóknak „Többet, jobbat, egymásért – modellváltás a bírósági önigazgatásban” címmel, - idézi az az Országos Bírói Tanács (OBT) közleményét az Index.
A bírói tanács szerint a kérdőívben az OBH elnöke közvetetten olyan kérdést is feltett, amely ellentétes a bírói szervezetek szabályait rendező sarkalatos törvény rendelkezésével, ugyanis az OBT választott tagjai nem visszahívhatók.
Az OBT közleményében látható fotók szerint a kérdőívben olyan kérdések szerepelnek:
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Bírói Tanácsban valamennyi törvényszék, ítélőtábla és a Kúria önálló képviselettel kellene rendelkeznie?” (sic!)
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Bírói Tanács tagjai a legdemokratikusabb úton, közvetlenül az összbírói értekezleteken, illetve a Kúria teljes ülésén kerüljenek megválasztásra?”
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető a jövőben ne lehessen az Országos Bírói Tanács tagja?”
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Bírói Tanácsnak jelenlegi tagjai kitölthessék mandátumukat?”
Az OBT emlékeztet, Handó Tünde az elmúlt egy évben újra és újra előveszi a javaslatát, amellyel a legfőbb bírói tanács jelenlegi létszámát 15-ről 26 főre emelné. Eszerint az átmeneti időszakban – a jelenlegi tagok mandátumának lejártáig – a testület 36 fővel működne, és az is felmerült, hogy a jelenlegi tagoknak csak megosztott szavazatuk lenne.
A törvényszékek és ítélőtáblák egyenlő képviselete azt eredményezné, hogy a mintegy 800 bíróval működő Fővárosi Törvényszék és a kevesebb mint 50 bíróval működő kisebb bíróságok ugyanannyi tagot delegálhatnának a testületbe, és nem lenne biztosított a legtöbb bírót érintő járásbírósági szint arányos képviselete sem.
Az újabb javaslat szerint az OBH elnöke arra is jogot formál, hogy egyoldalúan megtámadhassa az Alkotmánybíróságon, ha az OBT működésével összefüggő hatáskör-összeütközést észlel. Az OBT álláspontja szerint Handó Tünde – aki személyzeti döntései során rendszeresen figyelmen kívül hagyja vagy megkerüli a bírói testületek véleményét – a bírói önigazgatási modell megváltoztatását célzó javaslatát valódi egyeztetés nélkül, a legfőbb bírói önigazgatási testület és a bírák érdekképviseletét ellátó Magyar Bírói Egyesület bevonása nélkül készítette el, és a bírák véleményét is csak utólagosan kérte ki a most feltett irányított kérdésekkel.
Mint az Index felidézi, az OBH és az OBT között tavaly tavasszal alakult ki nézeteltérés, miután áprilisban és májusban a bírói tanács 28 választott tagja és póttagja közül 17-en lemondtak, az OBH elnöke pedig az őt felügyelő OBT működését a testület létszámára hivatkozva törvénysértőnek nyilvánította. Az OBT tagjai szerint viszont a testület határozatképessége továbbra is biztosított, ezért működésének nincs akadálya. Handó novemberben fordult az ombudsmanhoz a probléma megoldása érdekében, ám azóta sem hívott össze tagválasztó küldöttgyűlést, amellyel megoldódna a létszámkérdés alkotmánybírósági vizsgálat nélkül is.