Egy budapesti egyetemen esztétikát oktató értelmiségi karrierjét feladva 9 éve Norvégiába költözött családjával, ahol időseket ápol, közben pedig regényt ír (Boldog Észak címmel jelent meg) – méghozzá nem is rosszat.

 Kun Árpáddal a HRportál közölt interjút, ebből idézünk pár rövid részletet.

Az író felesége korábban már élt pár évet Oslóban, ahol diakónusként végzett (azaz pap mellett lehet segítő), Kun Árpád pedig a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanított esztétikát, közben pedig bérmunkában forgatókönyveket írt sorozatokhoz.

Aztán jött 2006, amikor a felesége állást kapott egy norvég faluban, és a család úgy döntött, kiköltözik.

„Három-négy évre terveztük kimenni, azt gondoltuk, hogy ha jobbra fordulnak itthon a dolgok, akkor majd hazajövünk. Aztán jött a válság és nemhogy jobb lett volna, hanem mindenhol rosszabb lett – kivéve persze Norvégiában, ahol minden ugyanolyan jó maradt, hiszen az olaj ára csak emelkedett. Aztán arra is gondoltunk, hogy a kisgyerekeknek milyen jó falun felnőni, ezért egyre csak húzódik a hazajövetelünk.

A magyar állam amiben csak lehet nehezíti a dolgunkat, lévén mi még mindig magyar állampolgárok volnánk. Hogy példát is mondjak: a két kisebbik gyerekem már odakint született, a magyar okmányirodában azt állították, hogy a gyerekek ellen állampolgársági kivizsgálást kell indítani, hogy kiderüljön vajon magyarok-e. Végtelenül elkeserítő, hogy magyar vagy, magyar a gyereked, de ellene vizsgálatot indítanak, csak mert nem itthon élsz. (…)

Idősekhez járok, beadom a gyógyszereiket, kitakarítok, segítek nekik zuhanyozni, felöltözni, este ágyba fektetem őket. (…) Nagyon furcsa volt ilyen jellegű munkát végezni. Aztán rájöttem, hogy ez marha jó, mert nem kell abból megélnem, hogy mit gondolok, nem kell a fantáziámat használni. Viszont emberekkel továbbra is kapcsolatban vagyok, épp mint amikor tanítottam.”

Érdekes, hogy még egy ilyen kis norvég faluban is milyen sokféle nemzet fiai (és lányai) élnek, mint az az interjúból is kiderül: „lettek, litvánok, lengyelek, sokan gyógytornászként dolgoznak a hollandok közül, németek a nővérek, a dánok az orvosok – több szakképzettséghez kötött munkát nem a norvégok végeznek el, hanem a bevándorlók” – mesélte Kun Árpád.

A teljes interjút a HRportálon olvashatjátok el, ide kattintva.

hataratkelo.com (Címlap: a fotót a blog Kata nevű olvasója küldte)