Erre a számtanpéldára is van megoldás: mindenki vigyen magával még egy embert! Persze könnyű viccelődni valamivel, ami már önmagában is nevetséges, akárcsak az a számháború, amely a hazai sajtóban bontakozott ki a felcsúti kisvasúttal kapcsolatban - írja a Magyar Nemzet Online. Ha Csepreghy Nándor államtitkár történetesen igazat mond, és valóban napi 28 – esetleg 56 – főre tettünk vállalást, amikor 600 millió forintot igényeltünk erre a beruházásra, akkor tényleg nagyon nagy baj van az Európai Unióval. Csak nem pont az, amiért a kormányzat rendszeresen ostorozza.

Hiába kampányolt Orbán Viktor a Daily Mail című konzervatív napilapban Nagy-Britannia uniós kilépése ellen, ha közben a – szintén konzervatív – Telegraphban arról olvashattak a szigetország lakói, hogy az EU efféle úri huncutságokra szórja el a nettó befizető tagországok euróit, illetve fontjait. Kidobott pénz volt ez – mármint az újsághirdetés. A kisvasútról ilyet nem mernénk állítani, az gazdaságilag nagyon is racionális, különösen ami az említett nettó befizetők pénzének kurucos lehívását és felhasználását illeti. Nem véletlen, hogy a labancok nem nézik ezt jó szemmel: lám, Jávor Benedek máris befújta hazánkat a csalás elleni uniós hivatalnál, az OLAF-nál. Ilyenek ezek a brüsszeli hivatásos feljelentők. Más kérdés, hogy az ellenzéki EP-képviselőnek nemigen volt más választása, tekintve, hogy a hazai hivatásos feljelentők – lásd még: ügyészség – a fülük botját se mozgatják, ha az uniótól érkező források kreatív felhasználásáról van szó.

Így volt ez korábban is: emlékezzünk csak, amikor annak idején 40 milliós uniós forrásból épült 40 centiméter magas kilátó – törvényesen és tisztességesen. Emlékeink szerint az akkori ellenzék igencsak szeretett számszerűsíteni, így azt sem mulasztotta el megkérdezni, mi került egy centiméternyi kilátón kerek egymillió forintba. A mostani kormány – lásd még: akkori ellenzék – ma már mereven elzárkózik ettől, mi több, egyenesen hazaárulással ér fel napi 28 utasra lebontani a 600 milliót. Üzenjük Brüsszelnek: el a kezekkel a kisvasúttól! Ne üsse bele egyetlen idegen bürokrata se az orrát, hogy mire költjük itthon az uniós pénzeket. Különösen ha olyan, a magyarság szempontjából kiemelten fontos létesítményről – már-már intézményről – van szó, mint a kisvasút, amelynek immár kormánybiztosa is van Révész Máriusz személyében.

Haladjunk tovább, nincs itt semmi látnivaló! – így összegezhető a kormány álláspontja az ügyben. Nos, igazi látnivalókat a felcsúti kisvasút sem köt össze, de biztosan építenek majd oda néhányat, amint erre is kiír megfelelő pályázatot az unió. Hiszen láthatjuk, a kulcsszó az építkezés. Épül az ország, a klientúra, a kisvasút. Voltaképpen még örülhetünk is, amikor az utóbbit – pontosabban az utóbbi kettőt – 80 százalékban uniós forrásból finanszírozza a kormányzat, és csak 20 százalékban a magyar adófizetők pénzéből. Egyedül az nem világos, meddig tolerálja Brüsszel, hogy egy olyan tagállami vezetés, amely sportot űz abból, hogy mumust faragjon belőle, ilyen hajmeresztő módon használja fel a fejlesztési forrásokat. Persze mint tudjuk, Brüsszel nem Moszkva, és nem is Washington: leginkább sóhivatal. Annak is sótlan.

Annál inkább fűszerezi életünket a felcsúti kisvasút, amelynek révén új szimbólummal gazdagodott az ország. Ez is a semmiből tart a semmibe, a fedélzetén nagyjából 28 ember remekül szórakozik, miközben mindenki más csak pislog: ezt meg hogy lehet. Hát így. Az Európai Unió támogatásával.

mno.hu