Könyvpusztítás: az új ellenségkép a lényeg
Nem érdemes vitatkozni olyanokkal, akik könyveket darálnak le, tépnek szét, vagy kártékony figurának nevezik Lázár Ervint – mondta Károlyi Csaba irodalomkritikus az elmúlt napok, hetek mesekönyv-ellenes akcióira.
Az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese szerint nem a Kossuth-díjas meseíró személyén van a hangsúly, hanem azon, hogy új ellenségkép kell a kormánymédiának.
Duró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője ledarált egy mesekönyvet, aztán egyéb szélsőjobboldali, újnáci csoportok könyvesboltokat kezdtek el fenyegetni. Orbán Viktor miniszterelnök is beszállt ebbe az egész botrányba, szerinte a magyarok a homoszexualitás ügyében mondhatni, toleránsak, de van egy vörös vonal, mégpedig az, hogy "hagyják békén a gyerekeinket". Aztán Dúró Dóra pénteken széttépte Bán Zsófia Vagánybagoly és a harmadik Á című mesekönyvét, mert nem tűrhette, hogy van olyan szereplő a történetben, akinek két anyukája van. Sőt, a KDNP egyik honlapján, a vasarnap.hu-n a Kásler Miklós-féle Magyarságkutató Intézet egyik munkatársa, Deák-Sárosi László nekiment Lázár Ervinnek, lényegében valamiféle háttérhatalom hasznos idiótájának nevezte.
Károlyi Csaba irodalomkritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese szerint ez hisztéria, ugyanakkor nagyon tudatos akció gyerekkönyvek ellen, azzal a felkiáltással, hogy a gyerekeket meg kell védeni a "kártékony homoszexuális propagandától", bár Lázár Ervinnél ilyen nincsen. A gyerekmeséknek az is a céljuk, hogy a felnőtt világot valamilyen módon megismertessék a gyerekekkel. A Meseország mindenkié című kötetben (ezt darálta le Dúró Dóra) 17 meseátirat van, klasszikus mesék feldolgozása, és arról szól, hogy olyan szereplőkkel találkozzanak a gyerekek, akik valamilyen kisebbségi csoporthoz tartoznak, de nemcsak a nemi identitásról van szó, hanem bőrszínről, erőszakról, bántalmazásról, alkoholizmusról. Pedagógusok, pszichológusok, irodalmárok egyetértenek abban, hogy a gyerekeket nem kell félteni attól, hogy a mesékben találkoznak mindenféle problémával. A Grimm-mesékben is találkoznak a legszörnyűbb helyzetekkel, a farkas megeszi Piroskát, nem beszélve arról, amit a vasorrú bába tesz Jancsival és Juliskával. Ez nem zavarja meg a gyerekek lelkét, tehát itt nem irodalomról, pedagógiáról van szó, ez tiszta politika.
Nem érdemes vitatkozni Dúró Dórával, meg olyanokkal, akik könyveket darálnak le, tépnek szét, mert nem értik, hogy miről szólnak és károsnak tartják őket a gyerekekre nézve. Ahogy azzal se, aki kártékony figurának akarja beállítani Lázár Ervint, az egyik legnagyobb magyar meseírót. Egyébként – jegyezte meg Károlyi Csaba – Lázár Ervin konzervatív értékendű író volt, noha ez tökmindegy, de még csak nem is baloldali vagy liberális nézeteket vallott. Lehet kritizálni ezeket a könyveket irodalmi vagy pedagógia szempontok alapján, de ledarálni, az túlmegy minden határon. Nagyon határozottan kiállt ez ellen a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, és ugyanezt mondja a Mazsike, szerintük a fasiszta időket idézi a könyvek elpusztítása, a mesék pedig semmilyen törvénybe nem ütköznek. Egyszerűen a könyvdarálók nem szalonképesek – összegezte.
Feltételezhető, hogy itt nem konkrét mesékről vagy mesekönyvekről van szó és a "lopakodó érzékenyítéssel" vádolt Lázár Ervin kipécézése is csak mellékszál. A lényeg, és, ezt Károlyi Csaba rendkívül veszélyesnek tartja, hogy új ellenségkép kell, mert nem nagyon jönnek a migránsok, és ezt az úgynevezett homoszexuális propagandában találják meg. Hozzátette, az, hogy osztályozzák akár az írókat aszerint, hogy ki magyar és ki nem, egyszerűen nevetséges.
Biztos, hogy nem lehet Lázár Ervint ebbe belerángatni, annál sokkal nagyobb író – mondta. Lázár Ervint szeretik a gyerekek, a szülők, tanítják óvodától az iskoláig, rengeteg helyen foglalkoznak vele. Annyira elismert és kiváló meseíró, hogy nem lehet kikezdeni, kár próbálkozni vele – vélekedett az ÉS főszerkesztő-helyettese. (Klubrádió)