Három év előkészítő munkát, sok ezer nyilvános konzultációt (értsd: társadalmi egyeztetést) követően a szociális jogok európai pillérének gyakorlati építését 2017. november 17-én kezdi meg az EU-tagországok vezetőinek csúcsértekezlete Göteborgban. - írja a Szanyi Tibor az mno.hu-n

Ebben fogadalmat tesznek, hogy a jövőben mind a nemzeti, mind az európai jogszabályokat az együttesen megalkotott húsz alapelv köré formálják. 

Összesen húsz jövőbeni alapjogot tartalmaznak, amelyekből majd jogszabályok születnek. 

I. fejezet: Esélyegyenlőség és hozzáférés a munkaerőpiachoz

1. Oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való jog
2. Nemek közötti egyenlőség joga
3. Esélyegyenlőséghez való jog
4. A foglalkoztatás aktív támogatásához való jog

II. fejezet: Méltányos munkafeltételek

5. Biztonságos és rugalmas foglalkoztatáshoz fűződő jogok
6. Tisztességes, méltányos bérekhez való jog
7. A munkaviszony feltételeiről való tájékoztatás joga és védelem elbocsátás esetén
8. Szociális párbeszédhez és munkavállalói részvételhez fűződő jogok
9. A munka és a magánélet közötti egyensúlyhoz való jog
10. Jog az egészséges, biztonságos és megfelelően kialakított munkakörnyezethez és a munkaügyi adatvédelemhez 

III. fejezet: Szociális védelem és társadalmi befogadás

11. Gyermeki jogok a megfizethető, jó minőségű neveléshez és gondozáshoz, a szegénység elleni védelemhez
12. Szociális védelemhez való jog
13. Álláskeresési járadékhoz való jog
14. Méltósággal élhető élethez szükséges minimumjövedelemhez való jog
15. Méltányos időskori jövedelemhez és öregségi nyugdíjhoz való jog
16. Megfizethető egészségügyi ellátáshoz való jog
17. A fogyatékkal élő személyek joga a társadalmi befogadásra
18. Tartós ápolási-gondozási szolgáltatásokhoz való jog
19. Lakhatás és segítségnyújtás a hajléktalanok számára
20. Az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés joga

Orbán Viktor egy korábbi, márciusi rádióinterjúban egyenesen „blablának” minősítette a fentieket, mondván: szerinte „Brüsszel” valójában az adópolitika eszközeit akarja a tagországok kezéből kiragadni. A miniszterelnök így ezen jogok egyikét sem akarja biztosítani a magyar embereknek, és közösséget sem akar vállalni azokkal az országokkal, amelyek a jövőben ezek birtokában kívánnak élni. Ugyanakkor az Európai Unió tagországainak valamennyi jelenlegi kormánypártja (baloldaliak, konzervatívok, liberálisok) egyetért a fenti jogok megteremtésével. Szomorú kivétel egyelőre a Fidesz–KDNP.

A magyar kormány többször is jelezte, hogy a szociális pillér esetében egy közös visegrádi álláspont az esetleges magyar csatlakozás egyik alapfeltétele. Ez a hajó azonban elment. Szlovákia euróországként eleve az alapítókkal halad, Csehország és Lengyelország pedig már korábban beiratkozott a „társalkotói klubba".

A tervezett kiáltvány egyik legérdekesebb része a 14. pontban említett minimáljövedelem. Ennek sajátos hazai vetülete a feltétel nélküli alapjövedelem (Párbeszéd), az európai minimálbér-minimálnyugdíj (MSZP) és a bérunió (Jobbik) fogalmai körüli vita. A méltósággal élhető élethez szükséges minimumjövedelemhez való jog egy lehetséges kompromisszumot céloz, ami annak ellenére is helyes iránynak tűnik, hogy az MSZP 2014-es EP-választási programjának sarkalatos tétele az európai minimálbér és -nyugdíj szorgalmazása volt.

A szociális jogok egy-egy része valamennyi EU-tagállamban ma is érvényesül, bár a fent leírt teljességben még sehol sem. Az építkezés tehát sok időt fog igényelni. A nagyobb erőfeszítések nyilván ott szükségesek, ahol az indulás alacsonyabb szintről történik. Az Európai Parlamentben ezért több képviselőtársammal együtt arra hívtam fel a figyelmet, hogy a gyengébbeket felzárkóztató szolidaritásnak itt is helye van, egyebek közt az Európai Szociális Alap átfogó reformja révén.

Szanyi Tibor szocialista EP képviselő teljes írását a Magyar Nemzet-ben olvashatják >>