A hírekben gyakran szereplő családi gazdálkodó, aki már az állami földbérletpályázat során is hoppon maradt, november 23-én egyike volt azoknak a tiltakozóknak, akik az állami földek árverés útján történő értékesítését ellenezve demonstráltak a megyeszékhelyen, a földlicitek első napján - írja a sonline.hu.

Ahogyan megírtuk, három köbméter birka- és marhatrágyát borított aznap reggel a megyei kormányhivatal épülete elé a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője, Sallai R. Benedek.

A rendőrök megpróbálták megakadályozni az akciót, ám a honatya előbb leborította a rakományt, majd élve mentelmi jogával – bejelentette, az eljárás későbbi szakaszában lemond róla – sajtótájékoztatót is tartott. 
– Meglepetéssel vettem kézbe az idézést a tanúkihallgatásra, hiszen én csak egyik szemlélője voltam a november 23-i kaposvári akciónak – mondta lapunknak Horváth János kedden, miután tanúvallomást tett Tabon. – Azt állította a hatóság képviselője: azzal követtem el én is környezetszennyezést Sallai R. Benedek parlamenti képviselőhöz hasonlóan, hogy segédkeztem neki a trágya leborításában. Holott én csak abban segítettem, nehogy valakinek baja essék, egy nyugdíjast és egy kismamát is arrébb küldtem, amikor Sallai a kormányhivatal elé tolatott a teherautóval. Vagy húszan voltunk még ott olyanok, akik az első földárverés ellen demonstráltunk táblákkal, mást azonban nem csináltunk, környezetet biztosan nem szennyeztünk. A törvénysértők szerintem nem mi vagyunk, sokkal inkább az, aki annak ellenére áterőltette a földárveréseket, hogy arra sem a parlament, sem a gazdák nem adtak felhatalmazást. Továbbra sem értem a meggyanúsításomat, csak nem megfélemlítés a célja?

A november 23-án a kormányhivatal elé borított trágya egyébként információnk szerint Bábonymegyerről származott...

Nyolcvan hektár földet vennének birtokba

– Tavasszal közbirtokosságot hozunk létre a falu valóban kis, családi gazdálkodói számára, azoknak, akiknek pénz híján nem volt lehetőségük arra, hogy licitáljanak – jelentette be Horváth János. – Régen is volt minden falunak saját tulajdonú földterülete, ahová közösen hajtották ki a gazdák az állataikat, közösen szántottak-vetettek. Vagyunk vagy nyolcan-tízen, nem kérünk sokat, maximum nyolcvan hektárt, állatot tartunk, gépeink vannak, így talán nem lehetetlenülünk el teljesen a pénzemberek által megszerzett földek árnyékában.  
Bábonymegyer és Som határában persze meglehet, ehhez az őszi akciójukhoz hasonlóan újra földet kell foglalniuk, jegyezte meg a bábonymegyeri gazda. De – tette hozzá – elszántak és készek megvédeni is azt, amit birtokba vesznek. – Alapvetően persze korrekten akarunk eljárni, ezt kérjük a nemzeti földalapkezelőtől és a kormánytól is, akár szociális szövetkezetet is alakítunk a kornak megfelelően, amennyiben valóban a kicsiket akarják földhöz juttatni, hagyni fognak bennünket gazdálkodni...

sonline.hu