Közel a pillanat, amikor az emberiség belebotolhat egy idegen civilizációba
Éppen ezért a kutatók elkezdték kidolgozni a szükséges protokollt
A Very Large Array (VLA) egy 27 rádióantennából álló gyűjtemény, amely az új-mexikói Socorro államban található NRAO telephelyén található. A tömb minden antennája 25 méter (82 láb) átmérőjű és körülbelül 230 tonna súlyú. @ Alex Savello/NRAO/setiorg
Mi történik, ha felfedezünk egy idegen civilizációt? Az ezzel kapcsolatos protokollt kezdték el kidolgozni a University of St Andrews egyetem vezetésével.
Tegyük fel, hogy a SETI sikerrel jár, ráakadtunk egy idegen civilizációra! Mi a következő lépés? A válasz talán meglepő, de ilyen lépés jelenleg nincsen átfogó módon kidolgozva. Mint a University of St Andrews egyetem sajtóközleményéből kiderül, jelenleg az egyetlen lefektetett „kapcsolatfelvételi” protokollokat maga a SETI-közösség dolgozta ki még 1989-ben, és ezeket utoljára 2010-ben vizsgálták felül. Azonban még ez az eljárásrend is teljes mértékben az általános tudományos magatartásra összpontosít, ráadásul az intézkedések sem kötelező érvényűek. Ez a protokoll épp ezért a gyakorlatban nem használható a keresés, a bizonyítékok kezelésének, az észlelések megerősítésének, az észlelés utáni elemzésnek és értelmezésnek, valamint a lehetséges válaszadásnak a kezelésére.
A most, az említett egyetem által felállított SETI Post-Detection Hub (magyarul nagyjából: SETI Észlelést Követő Központ) nemzetközi koordinációs központként fog működni, amely a reál- és a humán tudományok különböző területeit egyesíti. A cél a megfelelő válaszadást lehetővé tevő hatásvizsgálatok, protokollok, eljárások és szerződések kidolgozása. A SETI Post-Detection Hub így tátongó szakadékot hidal át a szakpolitika terén, és a közösségi média korszakában is figyelembe veszi a felelős tudományos kommunikációt.
Erre már csak azért is szükség van, mert komoly politikai következményei lehetnek itt a Földön, ha valóban felfedeznénk egy fejlett technológiával rendelkező, idegen civlizációt. Erről az alábbi cikkünkben írtunk korábban:
Tényleg kitörhet a bolygón a nukleáris háború, ha felvesszük a kapcsolatot egy idegen civilizációval?
Lehet, hogy az első számú probléma, hogy mi magunk nem vagyunk túl intelligensek, és a vezetőink egy ilyen esetben a végzetünket okoznánk. De miként lehetne ezt elkerülni? Két drasztikusan eltérő utat is javasoltak a kutatók.
2020-ban Kenneth Wisian és John Traphagan, a Texas Egyetem két kutatója publikált egy elemzést, amely azzal foglalkozott, hogy egy idegen civilizációval történő kapcsolatfelvétel miféle reálpolitikai következményekkel járna. A cikkben felvetett forgatókönyv alapján passzív SETI-t követően (vagyis amikor a Földön fogott jelekből egyértelműen következtetünk egy technológiai civilizáció létezésére) egy földi nemzet felveszi a kapcsolatot egy idegen civilizációval, ami miatt a többi állam megijed, hogy a szóban forgó nemzet kisajátítja az idegenekkel történő kommunikáció monopóliumát, és emiatt iszonyatos technológiai és információs előnyre tesz szert.
Erre született válaszként egy új tanulmány, amely azt veszi górcső alá, hogy az ilyen félelmek mennyire valósak, és mit lehet tenni az ilyen szituációk megakadályozására. A Wisian és Traphagan (W&T) -féle elemzés konklúziója, hogy mivel egy ilyen kapcsolatfelvétel tehát nemzetközi konfliktusokhoz és potenciálisan katasztrofális következményekhez vezethetnek, ezért a SETI-vel foglalkozó tudósoknak és létesítményeknek előzetesen jelentős biztonsági protokollokat kell alkalmazniuk ennek a kockázatnak a megelőzése érdekében. Magyarán az elképzelés lényege, hogy a konfliktust úgy lehetne elkerülni, ha a felfedezést megtevő nemzet körömszakadtáig őrizné ezt a titkot a többi nemzet elől, amit a SETI kutatások szigorú biztonsági protokolljainak felállításával, titkosítással lehetne elérni.
Az új tanulmány szerzői elismerik, hogy a reálpolitikai konzekvenciák mindenképpen fontosak, de ezek csak egyek a kapcsolatfelvételt követő konzekvenciák közül. Amit pedig kifejezetten aggasztónak tartanak, hogy a W&T-féle tanulmány ezeket a reálpolitikai motivációkat túlságosan is leegyszerűsítetten képzeli el. Az új tanulmány a 2020-assal ellentétben épp ezért inkább a nemzeti gondolkodáson túlmutató globális gondolkodásra helyezné a hangsúlyt. A legfontosabb szempont, hogy az emberiség kollektív érdekei hogyan térhetnek el vagy ütközhetnek a W&T-tanulmány által bemutatott nemzeti vagy kormányzati érdekektől. Az új papír egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a geopolitikai kapcsolatokban az állítólagos kollektív érdekek hamis bemutatása is lehetséges.
A mostani tanulmány szerint az is erősen kérdéses, hogy ilyenfajta kommunikációs monopólium egyáltalán lehetséges-e. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen kapcsolat eredményeként jelentkező feltételezett technológiai előny is erősen kérdéses – amennyiben ugyanis nagyon fejlett technológiákról beszélünk (hajtómű nélküli mozgás, tökéletes álcázás, teleportáció), az a mi szintünkön túl komplex ahhoz, hogy utánozni tudjuk. Úgy kell elképzelni, hogy hiába adunk egy középkori tudósnak egy tankönyvet a nukleáris fegyverekről – ez számára teljesen használhatatlan lesz, mivel az atomfizika alapjaival sincs tisztában.
Viszont azt a mostani tanulmány szerzői is elismerik, hogy a kormányzati félelmek attól, hogy ilyen monopólium megvalósul (független a fenyegetés valószínűségétől) valóban felmerülhetnek, amelyek akár valamilyen nem kívánatos válaszba is torkollhatnak. Az új tanulmány szerint viszont az alaptalan félelmeket nem a titkolózással lehet eloszlatni, ami inkább csak arra jó, hogy tovább növelje a nemzetközi bizalmatlanságot azzal kapcsolatban, hogy egy adott nemzet akár már fel is vette a kapcsolatot egy idegen civilizációval.
Épp ezért bár azzal a mostani tanulmány is egyetért, hogy ki kell dolgozni biztonsági intézkedéseket egy esetleges kapcsolatfelvételre, de ezek jelentősen eltérnének attól, amit a Texasi Egyetem kutatói tanácsoltak – magyarán átláthatóságot, az adatok megosztását, valamint a döntéshozók képzését a témában javasolják inkább. (Rakéta)
Mint azt Dr. John Elliott, a St Andrews Egyetem Számítástechnikai Karának tiszteletbeli kutatója és a Központ koordinátora elmondta:
„Nem csak az emberiséget érő hatásra kell gondolnunk. Arra van szükség, hogy koordináljuk a szaktudásunkat nem csak a bizonyítékok szempontjából, de figyelembe véve az emberi társadalmak válaszát, ahogy azt is el kell mondanunk, hogy mi az amit (a felfedezéssel kapcsolatban) tudunk, és mi az, amit nem tudunk. Mindennek kidolgozására pedig most érkezett el az idő.”
Mint a sajtóközlemény írja, az ENSZ rendelkezik protokollal egy aszteroidabecsapódással kapcsolatban, azonban nincs hasonló forgatókönyv kidolgozva arra az esetre, ha egy idegen civilizáció rádiójelét fognánk. A SETI Post-Detection Hub pedig épp ezen segítene, azáltal hogy állandó otthont ad az efféle eljárásrendek koordinációjának, amely tehát rengeteg tudományterületet érint. Mint arra Dr. Elliott kitért:
"Kapunk valaha üzenetet egy idegen civilizációtól? Nem tudjuk. Azt sem tudjuk, hogy ez mikor fog megtörténni. De azt tudjuk, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy – tudományosan, társadalmilag és politikailag is – felkészületlenül várjunk egy olyan eseményt, amely már holnap is bekövetkezhet." (Rakéta)
