A vita arról zajlik évek óta, hogy közszereplő-e az intézkedő rendőr, illetve hogy a sajtószabadság és a személyiségi jogok közül az ilyen esetekben melyik a fontosabb.

Az elmúlt években több bíróság elmarasztalt lapokat és televíziókat, amiért hozzájárulásuk nélkül megmutatták a tüntetéseken és más eseményeken intézkedő rendőrök arcát. Az érintettek szerint ez sértette az emberi méltóságukat, továbbá ők nem közszereplők, mert parancsot teljesítenek.

A vita az Ab elé került, amely 2015-2016-ban háromszor is határozott erről. A bíróságokra bízta ugyan, hogy "a sajtószabadság és a méltóságvédelmen alapuló képmáshoz való jog közötti érdekütközést egyedi mérlegeléssel" oldják fel, de határozatának indoklásában kimondta: "… a személyiségi jogok sérelmére való hivatkozás ritkán alapozza meg a sajtószabadság gyakorlásának a korlátozását. … Rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis … közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak … minősül".

Ezután azonban egy újabb rendőri panasz jutott el egészen a Kúriáig, és ott ismét a sajtó ellen ítéltek, mondván: az adott esetben a rendőrök szereplése nem volt olyan jelentőségű, hogy személyiségi jogaikat indokolt lenne háttérbe szorítani, továbbá a kép nem jelentett "hírértékű információt". Ez az Ab szerint az alaptörvény megengedhetetlenül megszorító értelmezése.

A testület most elmagyarázza az igazságszolgáltatás legfelső bírói fórumának: nem hagyhatja figyelmen kívül és nem értelmezheti szelektíven a rá nézve is kötelező alkotmánybírósági alaptörvény-értelmezést. Vagyis a sajtószabadság a fő szempont, a bíróságok egyedi mérlegelési joga pedig azt jelenti, hogy kivételes esetekben adhatnak előnyt a rendőrök panaszának. Például ha más eseményt biztosító rendőrök képét használta volna fel az adott lap vagy tv, nem a perbeli demonstráción készült képeket használt volna, vagy úgy válogatta volna össze a tudósítás anyagát, hogy az félrevezető következtetések levonására adhat alapot.

Általában azonban, hangsúlyozza az Ab, a demonstrációkon történő rendőri bevetés minden esetben a jelenkor eseménye, amelyről tudósítani a sajtó feladata. Téves értelmezés, hogy a rendőrt csak akkor szabad mutatni, ha jogsértést követ el, mert nem csak ez lehet közérdekű információ. Itt az indoklás ki nem mondva, de arra is céloz, hogy a hírérték megállapítása nem a bíróság dolga. Az Ab következtetése: a bíróságok vizsgálhatják a tudósítás egészének tisztességességét és jóhiszeműségét, de a jelenkori események bemutatásához fűződő alkotmányos érdek elsődlegességét kötelesek érvényesíteni.

A 15 tagú Ab-ban csak három ellenvélemény született. A nagy többséggel hozott új határozat tehát végleg a sajtó javára döntötte el a régi vitát. (hvg.hu)