Már 2021 novemberében megsemmisítette a külügyminisztérium a másfél évvel korábban kötött gyanús, túlárazott malajziai lélegztetőgép-beszerzés iratainak egy részét, így a gyanússá vált beszállító, a GR Technologies nevű cég átláthatóságát igazoló papírokat is. A vonatkozó nyilatkozatok és értékelések már soha nem lesznek megismerhetőek.

Feltűnően gyorsan, a beszerzést követő 20 hónapon belül megsemmisítette (selejtezte) a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a 2020 márciusi lélegeztetőgép-beszerzéssel kapcsolatos iratok egy részét – derült ki azokból az dokumentumokból, amit a külügyi tárca küldött meg a Transparency International (TI) Magyarországnak egy kúriai ítélet nyomán. Lapunk 2020 nyarán elsőként számolt be arról, hogy szokatlan módon a KKM-en keresztül többszáz milliárd forint ömlött ki az államháztartásból. A Pénzügyminisztérium költségvetési beszámolójából az is kiderült, hogy a pénzt lélegeztetőgépek, maszkok és más egészségügyi felszerelések ellenértékeként fizették ki akkor még ismeretlen cégeknek a Covid-járvány elleni védekezés részeként.

Azóta már tudjuk, hogy 2020 március 25-én a KKM közigazgatási államtitkára, Balogh Csaba szerződést kötött a malajziai GR Technologies SDN BHD nevű céggel 7000 lélegeztetőgép beszerzéséről közbeszerzési eljárás nélkül, amely egyébként jogszerű volt a koronavírus járvány idején elfogadott rendkívüli szabályok alapján. A szerződések révén a külügyminisztérium csak a maláj cégtől mintegy 176 milliárd forint értékben vásárolt kínai gyártású lélegeztetőgépeket, szám szerint közel 7000 darabot.

Ezek túlnyomó többségét soha nem is használta a magyar egészségügy, részint mert számos gép nem felelt meg a magyar és EU-s szabványoknak, illetve nem is volt ekkora lélegeztetési szakember-kapacitása a magyar kórházaknak, és, tegyük hozzá: szerencsére, még a koronavírusjárvány csúcsán sem volt szükség ennyi beteg egyidejű lélegeztetésére.

Az ügyben külön csavar, hogy a külügyi tárca a 176 milliárd forint egy részét, 9 millió dollárt (2,8 milliárd forintot) nem is GR Technologies SDN BHD-nek utalta, hanem közvetlenül a tulajdonos-cégképviselő Datuk Vinod Sekhar magánszemély számlájára továbbította. A szerződés alapján a másik két cég hongkongi, illetve szingapúri bankokban vezetett folyószámlaira is érkezett magyar közpénzkifizetés.

Ezen utalásokkal kapcsolatban kérdések merültek fel, ám a kiválasztás szempontjait és üzletkötés körülményeit a jogerős bírósági ítélet után sem lehet tudni. A maláj cég csak az egyik, bár a legnagyobb szállító volt: 2020-ban több forrásból, összesen több mint 16 ezer légeztetőgépet vásárolt a magyar kormány mintegy 300 milliárd forint értékben.

A Transparrency 2021-ben fordult adatigényléssel a Külügyminisztériumhoz, a GR Technologies SDB BHD kötött szerződéssel kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban. A korrupcióellenes szervezet arra volt kíváncsi, hogy a KKM-ben (vagy másutt) milyen módon választották ki a maláj közvetítőcéget, milyen előzetes szerződéstervezetek, levélváltások voltak az ügyben. Ezen felül a TI kérte a minden állami beszerzéskor kötelezően lefolytatandó átláthatósági vizsgálat eredményét, amely a szállító cég hátterét volt hivatott feltárni.

A KKM pár nappal ezelőtt a - harmadfokú - kúriai ítélet jogerőre emelkedése után arról tájékoztatta a Transparency-t, hogy GR Technologies SDN BHD nevű gazdasági társaság átláthatóságával kapcsolatban keletkezett iratokat már 2021. november 15-én, vagyis a szerződés aláírását követő 20 hónap elteltével megsemmisítették. 

A TI emlékeztet, hogy míg a KKM 20 hónap után ledarálta az iratokat, addig a magánszemélyeknek 5 évig kell megőrizniük a rezsiszámláik befizetést igazoló iratokat, vagyis feltűnően gyors volt a selejtezés.

Az iratok megsemmisítésekor a KMM az államháztartási törvény 2020 júniusában született – vagyis már a szerződés megkötése, és részben már az ehhez kapcsolódó számlák kifizetése után elfogadott – módosítására hivatkozott, amely kimondta: a „központi költségvetés terhére az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben történő eszközbeszerzések és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése tekintetében felmerülő szerződések esetében a szerződéses fél a megkötött szerződés vonatkozásában átlátható szervezetnek minősül”. Vagyis a tagadhatatlanul célzott módosítás utólag tisztára mosott minden vészhelyzeti egészségügyi beszerzést, bármilyen esetleges gyanús hátterű céggel is kötötték azt. Ugyanakkor nem mondta ki, hogy az ilyen ügyekben keletkezett átláthatósági igazolásokat meg lehetne, pláne meg kellene semmisíteni - kommentálta a döntést a TI.

A Kúra ítélete után a KKM így csak az átláthatósági eljárás papírjainak megsemmisítésről szóló egyoldalas, jegyzőkönyvnek nevezett feljegyzést küldte meg a Transparency International Magyarországnak. Kérdésünkre Ligeti Miklós jogi igazgató úgy jellemezte a történteket, hogy a KKM eljárása „kamugyanús.” A külügyi tárca ellen a pert végig vivő korrupcióellenes szervezet jogi vezetője emlékeztetett arra, hogy a köziratok selejtezése és megsemmisítése szigorú eljárási rendben kell történjék.

Például be kell szerezni a levéltár előzetes engedélyét, és a szabályos megsemmisítési jegyzőkönyvből ki kellene derüljön, hogy az intézmény jóváhagyta a bedarálást. 

Ligeti szerint ezek a követelmények nem teljesültek, és a külügy által küldött papíron semmi nyoma a levéltár jóváhagyásának. Éppen emiatt merül fel annak a lehetősége, hogy valójában semmiféle iratmegsemmisítésről nincsen szó, hanem a Külügyminisztérium ilyen módon próbálja titkolni az adatokat, vagy azt, hogy igazából nem is készült semmilyen átláthatósági vizsgálat a maláj cégről.

A Kúrai elfogadta a külügyi tárca azon érvelését, hogy a szerződés előkészítése során egyetlen írásbeli adat, diplomácia távirat, email, szerződéstervezet, a hatalmas összegű kifizetést előzetesen jóváhagyó, úgynevezett kötelezettségvállalási irat, de még csak feljegyzés sem keletkezett, minden szóban intéződött. Így ezeket, mint nem létező adatokat a KKM-nek nem kell kiadnia. Ligeti Miklós ezt is abszurdnak tartja, szerinte

felfoghatatlan, hogy a külügyi tárca sikerrel érvelhetett azzal, hogy 176 milliárd forint közpénz elköltésének semmilyen leírt nyoma ne létezne.

Így viszont vélhetően soha, vagy még hosszú ideig nem lesz megismerhető, hogy ki és milyen előzmények után döntött arról, hogy a magyar állam szerződést kössön a GR Technologies-szal, majd a szerződések alapján 176 milliárd forintnyi közpénzt költsenek el. (Népszava)