Az igazságügyi miniszter közölte, a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az alaptörvény hetedik módosítását, amely tíz cikkből áll és alapvetően három témakört érint.

Trócsányi László az MTI-nek elmondta, hogy az alaptörvény tervezett módosításának egyes rendelkezéseiről 2016 őszén már vita folyt az Országgyűlésben, akkor azonban az ellenzék támogatásának hiánya miatt azokat nem fogadták el. 

• Az első témakör Magyarország alkotmányos önazonosságának védelmére és a menedékjogra vonatkozik. A miniszter szerint a módosítást azt tette szükségessé, hogy Európa és Magyarország olyan új kihívásokkal áll szemben, ami "nemzeti szuverenitásunk megerősítését teszik indokolttá." 
• A szuverenitás és az alkotmányosság védelme érdekében kiegészül a Nemzeti hitvallás: kötelezettségként írja elő az állam szerveinek - összhangban az Alkotmánybíróság döntéseivel - az alkotmányos önazonosság védelmét. Vagyis: európai uniós összefüggésben az alapvető jogok és szabadságok gyakorlásának összhangban kell állnia az alaptörvénnyel, valamint Magyarországnak az ország területi egységére, népességére, államformájára, állami berendezkedésére vonatkozó rendelkezési jogosultsága sem korlátozható.
• Az illegális bevándorlással kapcsolatban "kimondásra kerül az idegen népesség betelepítésének tilalma, a módosítás megerősíti azt a nemzetközi jogban bevett alapelvet, hogy az államnak jogában áll meghatározni azt, hogy területén ki élhet".
• A rendőrség fontos szerepet kap majd a jogellenes bevándorlás megakadályozásában.
• A módosítás azt is kimondja, hogy nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki olyan országon keresztül érkezett Magyarországra, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nincs kitéve. 
• Az alaptörvény-módosítás második témaköre megteremti az elkülönült közigazgatási bíráskodás szervezeti alapjait, így mintegy 70 évvel a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság megszüntetése után újra lehetőség nyílik - Trócsányi szerint a magyar történeti hagyományoknak megfelelő - a rendes bíróságoktól elkülönült, a Kúriával azonos jogállású Közigazgatási Felsőbíróság felállítására.
• Az alaptörvény harmadik témaköre fokozottabb védelemben kívánja részesíteni a magán- és a családi életet, valamint az otthont, figyelembe véve az elmúlt évek tendenciáit (digitalizáció, technológiai fejlődés, drónok).
• A módosítás alapján a szomszédokra hivatkozva korlátozni lehet a gyülekezési jogot.
• A közérdekű adatok megismeréhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, "független" hatóság ellenőrzi.

Forrás: magyaridok.hu

Stop Soros - A törvénycsomagról tájékoztattak

Magyarország készen áll a "Stop Soros" törvénycsomaggal kapcsolatos vitákra, ezek során pedig minden esetben az ország biztonsági érdekeit fogja szem előtt tartani - ezt Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte sajtótájékoztatóján, jelezve, hogy a kormány kedden benyújtja az Országgyűlésnek az előterjesztést.

Az államtitkár szerint a beterjesztés összhangban van a parlamenti választás végeredményével, a magyarok ugyanis egyértelműen megüzenték: meg kell védeni Magyarországot az illegális bevándorlástól. A törvényjavaslat ezt az akaratot tükrözi.

A "Stop Soros" büntethetővé teszi az illegális bevándorlás szervezését, ami alapján aki azt szervezi, hogy egy illegális bevándorló menedékjogot kapjon, vagy Magyarországon jogszerűtlenül tartózkodó bevándorló tartózkodási jogcímet szerezzen, az elzárással büntethető. Minősített esetben pedig - azaz ha valaki anyagi eszközökkel segíti az illegális bevándorlást vagy tevékenységét rendszeresen folytatja - egy év szabadságvesztéssel is büntethető lesz - ismertette a részleteket az államtitkár.

A jogszabály arra is lehetőséget ad majd, hogy a bíróság az illegális bevándorlást szervezőket kitiltsa a határ 8 kilométeres sávjából, külföldi állampolgárok esetén pedig kiutasításról is dönthet. A törvényjavaslat rendelkezik továbbá arról, hogy Magyarország nem fogadja be azoknak a bevándorlóknak a menekültkérelmét, akiket nem üldöznek, nincsenek súlyos veszélyben.

Ebben vitánk lesz azokkal, akik univerzális jogként tekintenek a menekültjogra - jegyezte meg Dömötör Csaba, aki szerint "nagy erők mozdulnak meg a törvény ellen". A  kormány tájékoztatást ad majd a parlamenti frakcióknak az előterjesztésről.

Arra a kérdésre, hogy ha például emberi jogi aktivisták információs anyagot készítenek az illegális bevándorlásról, akkor ők is büntetendők lesznek-e, a politikus úgy reagált: nem a kiadvány ténye, hanem az illegális bevándorlás elősegítő jellege teszi ezt büntethetővé.

Az államtitkárt megkérdezték arról, hogy Andreas Nick, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának Magyarországgal foglalkozó jelentéstevője azt mondta, a tervezett "Stop Soros" törvénycsomag ügyében figyelembe kell venni a Velencei Bizottság ajánlását. Dömötör Csaba erre azt közölte: minden véleményt nyitottan meghallgatnak, de az biztos, hogy Magyarországnak senki nem adhat ultimátumot semmilyen kérdésben, ez egy szuverén ország, a választók döntöttek. A Velencei Bizottság egy javaslattevő szervezet, nem írhatja felül a nemzetállami jogköröket - válaszolta egy másik felvetésre.

A Soros György kedden publikált cikkét érintő kérdést az államtitkár úgy kommentálta: a milliárdos nem tett le arról, hogy Európát a bevándorlás célpontjává tegye, a határvédelmet a nemzetállamok helyett az NGO-kra, Brüsszelre bízná. Ez pedig ellentétes azzal, amit a magyarok akarnak.

nepszava.hu