Az óceánkutatók szerint a zátonyok akár kilencven százaléka is eltűnhet alig két évtizeden belül. Az ok az óceánok felmelegedése, a savasodás és a szennyezés.

Ha 2100-ig tekintünk előre, még komorabb a helyzet, gyakorlatilag zéró marad ezen élőhelyek száma, állítja Renee Setter óceánkutató, a manoai University of Hawaii munkatársa.

A legfrissebb kutatás – amelyet az Ocean Sciences Meeting 2020 nevű rendezvényen mutattak be a kaliforniai San Diegóban –, arra fókuszál, hogy a laboratóriumi körülmények között nőtt korallokat átültessék a haldokló zátony-ökoszisztémákba, abban a reményben, hogy ez felújítja azokat. Noha rövid távon ígéretes eredmények születtek, néhány évtized múlva az óceáni környezet egyszerűen túl durva lesz a korallok túléléséhez.

Egészséges korall - Forrás: wikipedia / Holobionika

Az elmúlt évtizedekben a tudósok számos alkalommal figyelmeztettek a korallzátonyokat fenyegető veszélyre. Sikeresen próbálkoztak egyébként többek között azzal is, hogy víz alatti hangszórókkal imitálják az egészséges korallok által keltett zajokat, és ezzel élénkítsék föl a víz alatti életet. Noha a a más mesterséges eszközöket is bevető kísérlet sikeres volt, a környezet egyéb hatásait ellensúlyozni ez sem tudja, így a korallzátonyok pusztulásra vannak ítélve.

A korallok szimbiotikus kapcsolatban vannak a fotoszintetikus algafajokkal, az úgynevezett zooxanthellae-val. A korallok kemény kalcium-karbonát szerkezetet alkotva zátonnyá fejlődnek, védelmet és otthont adnak a fotoszintetizáló algafajoknak, cserébe a zooxanthellae tápanyagokat szolgáltat a korall számára.

Amikor az óceán felszínének hőmérséklete elér egy kritikus tartományt, a korall kilöki a zooxanthellaet, ami a korall kifehéredéséhez vezet – és gyakran a korall halálához. Hasonló történik akkor is, amikor a korallokat a a szárazföldről érkező szennyeződés betegíti meg.

Az óceánok savasodása szintén nagy szerepet játszik a pusztulásokban. A légkörben lévő egyre több szén-dioxid egyben több, végül az óceánokban feloldódó szén-dioxidod is jelent, amitől a víz kissé savassá válik. Ez a megnövekedett savtartalom megnehezíti a korallok számára a kalcium-karbonát-váz felépítését, ami így ráadásul törékenyebbé is válik.

Mind a hőmérséklet emelkedése, mind a savasodás az emberiség által okozott szén-dioxid-szennyezés következménye, míg a megnövekedett szennyezőanyag-tartalom a mezőgazdasági területek növekedésének és műtrágyázásának közvetlen következménye. (forbes.hu)