Március 31-én szavazhatnak a finn és svéd NATO-csatlakozásról
A Fidesz-frakció részéről megerősítették az atv.hu-nak, hogy az Országgyűlésben március utolsó napja, 31-e “a tervezett dátum” a zárószavazásra a finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásáról.
Törökországon kívül már csak Magyarország nem ratifikálta a svéd és a finn NATO-csatlakozást.
Volt már korábban arról szó, hogy a március 7-vel kezdődő héten lesz a voksolás, aztán a 20-ai hétről volt tudomása Novák Katalin köztársasági elnöknek is, viszont Vadai Ágnes kedden tudatta a Facebook-oldalán: "Most érkezett a levél Semjéntől. A kormánypártok nem akarnak parlamenti ülést a jövő héten. Tehát megint elmarad a finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikációja”. A DK politikusa szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes indoklása az újabb halasztásra úgy szólt: még nem zárultak le “az Európai Bizottsággal folyamatban lévő egyeztetések”.
A Házbizottság csütörtöki üléséről az szivárgott ki, hogy Balla György fideszes frakcióvezető március utolsó napját jelölte meg, mint a zárószavazás lehetséges napját.
Az ATV kérdésére a Fidesz-frakció részéről ma megerősítették: “március 31-e a tervezett dátum” a zárószavazásra a finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikálására.
A hvg.hu a házbizottsági ülésről kiszivárgott hírek alapján azt írta, hogy Balla György úgy fogalmazott az újabb halasztásról, “Brüsszel hazudik mint a disznó!”
Ma bejelentés Ankarában a finnek NATO-csatlakozásáról
A legfrissebb hírek szerint ma jelenti be hivatalosan Ankara, a finn elnök látogatása alkalmából, hogy Törökország meghozta a döntését Finnország NATO-csatlakozásáról.
Az újraválasztásáért kampányoló Recep Tayyip Erdogan - aki eddig akadályozta Finnország és Svédország NATO-csatlakozását - szerda reggel közölte: „Tiszteletben tartjuk az általunk tett ígéretet. Pénteken találkozunk a finn elnökkel, és megtesszük, amire az ígéretünk kötelez”. Azt ugyanakkor nem egyelőre lehet tudni, hogy a Svédországgal 2022 májusában közösen beadott finn NATO-felvételi kérelmet a török parlament a május 14-re kitűzött törökországi választások előtt vagy után fogadja-e el. Ugyanakkor Svédország esetében bonyolultabb a helyzet, Törökország ugyanis az ott élő kurd terroristák támogatásával vádolja Stockholmot - írta az MTI.
Több mint fél éve húzódik
A jelentősen húzódó svéd és finn NATO-csatlakozás magyar parlamenti szavazása kapcsán Kocsis Máté jelentette be Balatonfüreden a Fidesz-KDNP frakció kihelyezett ülésén, hogy a miniszterelnök támogatja a megszavazást, de a frakcióülésen kiderült: a kormánypárti parlamenti képviselők nem túl lelkesek, ezért parlamenti delegáció utazik Stockholmba és Helsinkibe. Gulyás Gergely akkor a Kormányinfón bejelentette, hogy Hende Csaba és Németh Zsolt vezetik majd a magyar parlamenti delegációt.
Orbán Viktor miniszterelnök utána azt mondta a rádióinterjújában, hogy “logikus és becsület szempontjából is helyes viselkedés a svéd és finn csatlakozás támogatása” - ezért is kérte a képviselőket, hogy szavazzák meg az egyezményeket. De akkor azt is kiemelte, hogy “azért váltsunk már pár szót ezekkel a derék finnekkel, és svédekkel. Mert az mégsem járja, hogy gátlástalan hazugságokat terjesztenek rólunk, a magyar jogállamiságról és demokráciáról, az itt folyó életről”. Orbán Viktor - és a kormány mindegyik, az ügyben megszólaló minisztere - azóta is megerősítette már: támogatja a két ország csatlakozását a NATO-hoz.
A múlt heti Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt erősítette meg, hogy márciusban meglesz a szavazás a svéd és a finn NATO-csatlakozás ratifikációjáról, de épp akkor a magyar parlamenti küldöttség járt Helsinkiben és Stockholmban. A magyar parlamenti küldöttség útjáról részletesen írtunk többször is, arról Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának a fideszes elnöke nyilatkozott portálunknak.
Legutóbb Kövér László szólalt meg az ügyben, a házelnök azt mondta a Hír TV-s interjújában a magyar delegáció “jószolgálati” útjáról és Finnország, Svédország NATO-csatlakozásának támogatásáról: “ez nem jó modor vagy érzékenység kérdése, ezek az országok azontúl, hogy válogatott sértésekkel illették Magyarországot éveken keresztül, konkrét, nevesíthető károkat okoznak nemzeti érdekeinknek. Azért helyeznek nyomást európai intézményekre, hogy azok ne fizessék ki a magyaroknak járó uniós támogatásokat” - sorolta a házelnök.