A jelenlegi konszenzusos várakozások szerint a magyar kormány és az Európai Bizottság meg fog tudni állapodni a helyreállítási alap elfogadásának feltételeiről, azonban mivel a Bizottság jelzései alapján komoly politikai módosításokat vár el a kormánytól, nem zárható ki egy olyan forgatókönyv, hogy a szembenállás elhúzódik - fogalmaznak az OTP elemzői, akik friss elemzésükben azt mutatják be, hogy az uniós források mekkora részét fenyegeti veszély az ügy nyomán, milyen időtávon és ami a legfontosabb: mindez milyen következményekkel jár a költségvetésre, finanszírozásra és államadósságra.

Az elemzők már az anyag elején leszögezik, hogy az uniós források megérkezését meghatározó terv csúszása nem befolyásolja a magyar gazdaság növekedési kilátásait, mivel a kormány felállítja a költségvetésből finanszírozott beruházási alapját, így nem fognak csúszni a projektek.

Annak érdekében, hogy elhelyezzük, a terv csúszása és ebből kifolyólag az uniós források utalásának késése mit okoz, az elemzők a költségvetés helyzetének értékelésével kezdik elemzésüket.

MEGÍTÉLÉSÜK SZERINT A BÜDZSÉ JELENLEG SOKKAL JOBB ÁLLAPOTBAN VAN, MINT AZT A KORMÁNY TERVEZTE.

A GDP arányában a bevételek az idei évben eddig 1,5 százalékkal teljesültek magasabban, mint a felülvizsgált tervekben. Az extra bevételeket elsősorban az áfa soron látják, de többlet keletkezett a várakozásokhoz képest eddig a járulékok és személyi jövedelemadó befizetések terén is. Ezek összefüggésben állnak a legutóbbi gazdaságfehérítő intézkedésekkel (az online számla rendszer, valamint a lakásfelújítási támogatás fehérítő hatása), valamint a vártnál magasabb bérnövekedéssel. Hozzáteszik ugyanakkor ennek kapcsán, hogy eredetileg is az volt és maradt is a várakozásuk, hogy a kormány az év közben keletkező többletbevételeket azonnal el is költi.

Az EU-tól várható források késése azonban befolyásolja az eredményszemléletben számolt uniós hiánymutatót, ugyanis ha a kormány még a brüsszeli utalás előtt megkezdi a projektek előfinanszírozását, az magasabb deficitet eredményez, egészen addig, amíg Brüsszel el nem fogadja az operatív programokat. Ez a fejlemény pedig jelentős kockázatot jelent az ESA-hiány előrejelzésében, mivel a brüsszeli kifizetés csúszása miatt a projektek mögött álló fedezet hiányozni fog, és ha később egy megállapodás után be is érkeznek, azokat a bevételeket már csak expost lehet majd elszámolni - magyarázzák az elemzők.

Várakozásaik szerint a kormány és az Európai Bizottság legkésőbb jövő nyárig állapodik meg, a 2022 tavaszi parlamenti választások után. Az állam finanszírozási igénye szempontjából ez a legrosszabb forgatókönyv.

Hogy az uniós források csúszása mekkora pótlólagos finanszírozási igényt jelent, arra az OTP elemzői úgy számolnak, hogy egy mérsékeltebb forgatókönyv esetén (amikor nem minden EU-forrást érint a felfüggesztés) a GDP 0,7 százalékának megfelelő többlet finanszírozást kell az államnak megoldania 2021-ben. Egy extrém forgatókönyv esetén (amikor a pénzek felfüggesztése nagyobb brüsszeli összeget érintene) az idei év finanszírozási igénye rendkívüli mértékben, a GDP 3,4 százalékának megfelelő összeggel emelkedne.

Felmerül a kérdés ezek után az OTP elemzői szerint, hogy mindezt hogyan finanszírozza a magyar állam. A szakértők rámutatnak arra, hogy jelenleg jelentős tartalékokon ül a kormány a KESZ-számlán (a GDP 5,4 százalékának megfelelő összegen), így a mérsékeltebb forgatókönyv esetén többlet finanszírozási igényt lényegében nem kellene kielégíteni és az extrém forgatókönyvben látott igény is fedezhető lenne részben ebből. A kérdés ebben az esetben csak az, hogy a kormány mennyivel akarja apasztani a biztonsági tartalékokat, tekintettel arra, hogy erre az év végi államadósság csökkentéshez is szüksége lehet - emelik ki az elemzők. Habár a törvény felmentést ad bizonyos esetekben az adósság csökkentése alól, így ez a korlát nem feltétlenül effektív minden esetben, a befektetők azonban közelről fogják figyelni az adósság trendjét, így feltehetően a kormány számára prioritás marad, hogy csökkenjen az adósságráta.

A vártnál magasabb nominális GDP-növekedés (8,1 százalékkal számolt a költségvetés, míg az OTP 11 százalékot vár) és a jelentős KESZ-tartalékok a tavalyi év végéről a GDP arányában mintegy 3,7 százalékpontos mozgásteret adnak a kormánynak ahhoz, hogy 2021 végére csökkenő államadósság adódjon, az eredeti pénzforgalmi deficitszám mellett.

AZ OTP ELEMZŐI EZ ALAPJÁN AZZAL SZÁMOLNAK, HOGY TEKINTETTEL A JELENTŐS KÖLTSÉGVETÉSI MOZGÁSTÉRRE, AZ ÉV VÉGI ADÓSSÁGCSÖKKENTÉS MÉG EGY EXTRÉM FORGATÓKÖNYV ESETÉBEN SEM KERÜL VESZÉLYBE.

Arra is kitérnek, hogy elméletben egy ilyen vita és az uniós pénzek késése befolyásolhatja az ország külső pozícióját, devizatartalékainak összegét és a hitelminősítését, azonban ebben a tekintetben nem látnak lényeges kockázatokat.

A magyar állam nyilván magasabb adósságkibocsátásra fog szorulni idén, ami magasabb külső adósságot eredményez, azonban ezzel szembeállítva még megfelelő a devizatartalékok szintje. Mindenesetre az OTP elemzői azzal számolnak, hogy az Államadósság Kezelő Központ kibocsáthat devizakötvényt idén a biztonság kedvéért, amivel mérséklődhet a forintkötvények piacára nehezedő nyomás is.

Összességében tehát az elemzők arra jutnak, hogy a Brüsszellel folytatott vita és az elhúzódó uniós kifizetések

• nem befolyásolják a magyar gazdaság kilátásait,
• a költségvetés oldaláról kezelhető a kockázat, habár az extrém forgatókönyvben megvalósuló extra finanszírozási igény felfelé mutató kockázatot jelent a kötvényhozamok számára,
• az ország külső eladósodottsága átmenetileg emelkedhet, és a devizatartalékok megfelelő szintjének biztosítása érdekében új eurókötvény kibocsátására lehet szükség, de ez nem fogja érinteni az ország adósbesorolását.

Forrás: Részlet az OTP augusztus 5-i elemzéséből.

Mi is ez az egész ügy?

A magyar kormány május közepén adta le a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet az Európai Bizottságnak jóváhagyásra, amely kb. 2511 milliárdos keret lehívását célozza meg a következő hat évben. Az eredeti várakozások arról szóltak, hogy a brüsszeli testület augusztusra jóvá is hagyja a magyar tervet és utána megkezdődhet a folyósítás, azonban július elejére kiderült: a folyamatos egyeztetések ellenére nem sikerült megállapodni a tervről és a feltételekről, a Bizottság ugyanis plusz garanciákat vár el a magyar kormánytól az uniós pénzek szabályos, átlátható, összeférhetetlenségi és korrupciós kockázatokat enyhítő elköltéséhez. (Portfolio)