Azt, hogy a rezsidémon mennyire fenyegeti az egyre szűkösebb családi költségvetéseket, jól mutatja az is, hogy amint a kormány újabb, a valós élet- és lakásviszonyokat tükröző engedményt tett a fűtésszámlák számításához azzal, hogy péntek éjjel közzétette a többgenerációs családi házak gázfogyasztásával kapcsolatos kedvezményre vonatkozó jogszabályt, bevezetve a családi fogyasztói közösség fogalmát, már hétfőn megrohanták az igazolásért a polgármesteri hivatalokat az emberek.

Legalább százan kerestek meg minket személyesen és e-mailben is azzal, hogy azonnal állítsuk ki részükre a kedvezményes többletfogyasztás igényléséhez szükséges igazolást, az egész hivatal ezzel foglalkozott 

– mondta az Index érdeklődésére Tóth János, a Jegyzők Országos Szövetsége elnöke, és egyúttal Göd város jegyzője. Ennyire gyors ügyintézésre  azonban szerinte esély sincs, mivel egyrészt maga a jogszabály is nyolcnapos határidőt ad az igazolások kiadására, másrészt pedig mivel minimális felkészülési időt sem kaptak a települési jegyzők a kérelmek kezelésére és az ügymenet kialakítására, ezért az első nap értelemszerűen ezzel telt vélhetően minden magyar település jegyzői hivatalában. 

Mivel a jogszabály kevés kapaszkodót nyújtott az igazolás tartalmával kapcsolatban, ezért egyelőre országosan egységes ügymenetre sem lehet számítani – jegyezte meg Tóth János. Gödön végül az lett a megoldás, hogy összeállítottak egy kérelemmintát, illetve azon dokumentumok listáját, amelyek bemutatásával kérvényezhető, hogy kiállítsák a többletgázfogyasztás igényléséhez szükséges igazolást. Utóbbiak között említette Tóth János

• a tulajdoni lapot, vagy a
• a használatbavételi engedélyt, 
• a nem lakás célú ingatlanok esetében az átminősítési határozatot, 
• emellett kérik a bejelentésnél az ingatlanba bejelentett lakcímmel rendelkezők listáját, a lakcímigazolványok számát, és a rokonsági viszonyok leírását is. 

A jegyző szerint az alapelv az igazolások kiadásakor az, hogy azon családi házaknál, ahol használati megosztás van a tulajdonostársak között, vagy pedig igazolható, hogy mindkét lakrésznél van kialakított konyha, és fürdőszoba is – például ha emeletráépítéskor eleve így tervezték –, akkor gond nélkül kiállítják majd. 

Mindez azért alakult így, mert a kérelmek kiállítására megállapított szűk nyolcnapos határidőbe aligha fér majd bele a legtöbb jegyző számára a bejelentésben foglaltak valóságtartalmának helyszíni ellenőrzése, ezért hatósági nyilvántartásokból lekérhetően ellenőrizhető információkra vagyunk kénytelenek támaszkodni 

– jegyezte meg Tóth János, hozzátéve, hogy senki ne várja, hogy bemondásra, vagy egy e-mailes kérésre kiállítsák az igazolást. Egyrészt azért, mert az e-mailt nem lehet iktatni, ezért elektronikus ügyintézés alatt a közigazgatás mindig ügyfélkapus bejelentkezést ért. Másrészt a jegyzők sem szívesen vállalják, hogy hivatalos iratot állítsanak ki bármiféle ellenőrizhetőség nélkül, még akkor is, ha az esetleges trükközésért a büntetőjogi és kártérítési felelősséget a kedvezményes árú többletgázt igénylő ügyfél vállalja. A jogszabály szerint ugyanis, ha ezt a szolgáltató kérésére hatósági vizsgálat igazolja, akkor a jogosulatlanul igénybe vett mennyiséget a versenypiaci ár másfélszeresével számítva kell kifizetni.

Szerencsésebb lett volna, ha a jogalkotó a kormányrendelet szövegében egyértelművé teszi, hogy szociális juttatást, támogatást kíván-e az intézkedéssel adni, és például beleírja a szövegbe a lakcímkártyás igazolás és a hozzátartozói fokok megjelölését feltételként, mert most a jegyzőknek kell vélelmezni a jogalkotói szándékot – mondta az Indexnek Tóth János. A leginkább a jogszabály azon részét találta aggályosnak, amely gyakorlatilag előírja a jegyzőknek, hogy a többgenerációs lakások darabszáma a településeken hatályos helyi jogszabályok, rendeletek előírásait is figyelembe véve legálisan előállhatott-e. Példaként említette, hogy Gödön a helyi építési rendelet szerint egy ingatlanon legfeljebb két önálló lakóegység létesíthető.

Ha most a kedvezményért bejelentkező 3-4 darab, ám egy fogyasztásmérőről fűtött, de egyébként albérletként, lakásonként átlag havi 150 ezer forintért kiadott lakás miatt kéri az igazolást, akkor is állítsuk ki, és hagyjuk figyelmen kívül az esetleges jogszabálysértést, vagy épp azt a vélelmezhető jogalkotói szándékot, hogy a nehezebb sorsú családokon segítsen az állam? – teszi fel a kérdést a jegyző. Hozzátéve, hogy ez az állapot nemcsak az építési előírások megkerülésével felhúzott lakásokkal állhatott elő, hanem akár úgy is, hogy az ország egyes részein az elmúlt évtizedekben jellemzően nyári konyhaként épült melléképületeket esetleg gázfűtéssel is ellátták valamikor az idők folyamán, és jelenleg is az adott család egy része használja. Viszont ezen épületek jelentős részénél sosem kérték, hogy hivatalosan melléképületből lakáscélúvá minősítsék át.

Szerinte az is kérdéses, hogy tényleg a nagyüzemi albérletkiadással foglalkozókon akar-e ily módon segíteni az állam.  Ahogyan az is a való életből vett példa, hogy a többgenerációs házban csak ketten élnek, viszont ők igénylik, és jogosultak is a többletkedvezményre. A hatályos jogszabály szövegéből mindenesetre az következik, hogy a fenti esetekben is ki kell állítani az igazolásokat. Ugyanakkor a kérelemmintára a fenti aggályai miatt kért olyan adatokat Tóth János, hogy jelezzék az igénylők, hivatalosan hány embernek van ott a lakcíme, az ezzel az információval kiállított igazolás alapján pedig majd az egyetemes szolgáltató eldönti, hogy jár-e a többletgáz. (Persze a bejelentett lakcím se garancia mindenre, mivel legutóbb úgy módosult a lakcímnyilvántartásról szóló jogszabály, hogy egy címre lényegében véve következmények nélkül bejelenthető akárhány ember is.) 

Szintén aggályosnak tartja, hogy bár lesznek, akik számára jogosan és tényleges segítséget nyújt majd az igazolással kérhető kedvezmény, azért lesznek olyanok is, akik hiába teljesítik a többgenerációs család együttélésének hétköznapi definícióját, mégis eleshetnek a kedvezménytől, ha erre nem születik kormányzati oldalról egyértelmű állásfoglalás. Gyakran megesik, hogy egy száz négyzetméteres házban egy fedél alatt élnek a szülők, illetve a felnőtt gyerekük is a párjával, esetleg az unokával együtt is, mondjuk egy-egy szobában, és használnak fel emiatt mondjuk a kedvezményest másfélszer meghaladó mennyiségű gázt, de mivel nem elkülönült lakóegységekről van szó – külön fürdővel és konyhával –, mérlegelés kérdése lesz, hogy kiállítható-e számukra is az igazolás. (Index)