Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón a parlamenti üléstől való távolmaradásukat azzal indokolta, az Országgyűlésben A hét van, és nem hajlandók asszisztálni a Fidesz "propagandahétfőjéhez", hasonlóan a két héttel ezelőtti akciójukhoz. Közölte, nem fejezik be a munkát, hanem nyugdíjfolyósítóhoz mennek az ellen tiltakozva, hogy a kormányzati tisztviselőknek március 1-jétől napi kilenc órát kell dolgozniuk, csökkentették az alapszabadságukat és több jogukat is elvették.

A szocialista politikus szerint a Fidesz

rabszolgává tette a magyar munkavállalókat.

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese bejelentette: az ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert az Országgyűlés december 12-i "botrányos ülésén" jogellenesen fogadta el kormányzati igazgatásról szóló törvényt.

A jogszabály sérti azokat a jogokat is, amelyeket a magyar törvények és a nemzetközi kötelezettségek garantálnak minden magyar munkavállalónak, így a köztisztviselőknek is

- magyarázta. Értékelése szerint a törvény miatt most már a kormányzati tisztviselők sem "a haza értékes dolgozói", hanem a kormány rabszolgáivá váltak.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője közölte: az ellenzék az elmúlt 9 évben konstruktívan állt a parlamenti munkához, részt vett a törvényalkotásban, a bizottságok munkájában, kérdezték a miniszterelnököt, de

Orbán Viktor és kormánya magasról tesz az ellenzékre és a parlamenti munkára.

Azt hangoztatta: nem hagyják, hogy Orbán Viktor kizsigerelje a magyar munkavállalókat, fizetség nélkül dolgoztassa őket, miközben folyamatosan hazudik a magyar embereknek.

Ha a parlament falain belül nem tudnak küzdeni, akkor az utcán mutatják meg Orbán Viktornak, hogy van ellenállás

- tette hozzá.

Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint az összellenzéki együttműködést a kormány hozta össze a rabszolgatörvénnyel, és ez az együttműködés addig fog tartani, amíg a kormány folytatja "ámokfutását". Jelezte, mindenkiért kiállnak, akit a kormány politikája hátrányosan érint.

Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese arról beszélt, ha olyan sikeres a gazdaság, ahogy a kormánypropaganda szajkózza, akkor a kormánynak van arra lehetősége, hogy "a munkarabszolgaság" helyett más megoldást kínáljon. Emlékeztetett arra, hogy a köztisztviselői illetményalap 2008 óta változatlan. 

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy "a közszféra rabszolgatörvénye" negyvenezer embert érint és a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel Orbán Viktor kifejezetten a dolgozó nőket bünteti, ugyanis a közszférában dolgozók 70-80 százaléka nő. Szerinte végtelenül "álszent és igazságtalan" az a kormánypropaganda, amely feladatokat ír elő a nőknek, közben látványosan bünteti őket egy ilyen törvénnyel.

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt színeiben politizáló független országgyűlési képviselő azt mondta,

a munkaerőhiányra nem az a megoldás, hogy lábbal tiporják a munkavállalói jogokat, inkább olyan gazdasági és társadalmi környezetet kellene biztosítani, amely jó a munkáltatónak és a munkavállalónak is. Ez az, amire Orbán Viktor rendszere képtelen

- hangoztatta.

(MTI)