Az Országgyűlés április 11-én 118 igennel, 23 ellenszavazat és 24 tartózkodás mellett fogadta el a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényt, amely bevezeti Magyarországon a belső visszaélés-bejelentési rendszert.

A törvényjavaslat alapján nem csak a visszaéléseket, korrupciós ügyeket lehetne névtelenül bejelenteni – ahogy azt az Európai Bizottság kérte –, hanem „az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel is” lehessen ilyen bejelentéseket tenni különféle hatóságoknak.

Novák Katalin köztársasági elnök élt vétójogával és április 21-én megfontolásra visszaküldte azzal az indokkal, hogy a rendelkezés idegen test a jogszabályban, „nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét”.

A homályos megfogalmazású rendelkezés gyakorlati alkalmazhatósága az államfő szerint kétséges, a vitatott fejezet „a címével ellentétes hatású, az alaptörvényi értékek védelmére valójában nem alkalmas, így ezzel azok érvényesülését sem szolgálja” – idézte a portál, amelynek értesülése szerint – bár az Országgyűlés egyszerű többséggel elutasíthatja az államfői vétót –, de a hvg.hu értesülése szerint A TÖRVÉNYALKOTÁSI BIZOTTSÁG (TAB) ELLENSZAVAZAT NÉLKÜL ÚGY HATÁROZOTT, HOGY ELFOGADJA A VÉTÓT ÉS A KÉRDÉSES RÉSZ ELHAGYÁSÁT JAVASOLJA.

„A visszaküldő levelében szereplő indokokra tekintettel szükséges a törlés” – indokolta a lépést szűkszavúan a TAB.

Répássy Róbert igazságügyi miniszterhelyettes úgy fogalmazott, a kormány az uniós kötelezettségszegégi eljártás mielőbbi lezárása érdekében fogadja el a köztársasági elnök álláspontját.

Az Országgyűlés jövő kedden szavaz a témában. (Index)