Navracsics Tibor a héten Brüsszelben tárgyalt az Erasmus Plusz és a Horizont Európa programokról, miután az Európai Bizottság a magyar alapítványi egyetemeket kitárta ezekből, aggályosnak tartotta ugyanis, hogy magas rangú politikusok ülnek az alapítványi kuratóriumokban. A szerdai tárgyalásai után Navracsics Tibor - Johannes Hahn költségvetési és Mariya Gabriel oktatásügyekért is felelős biztosokkal folytatott megbeszélést - a területfejlesztési miniszter azt mondta, hogy már az első öt percben sikerült rögzíteni, ami az Erasmus pályázatokat illeti, hogy az “a 180 ezer magyar diák, aki alapítványi egyetemekre jár, nem kell, hogy attól tartson, hogy az Erasmus programból bármilyen formában is kiesik”. Ugyanez érvényes a kutatókra is.

A miniszter “két nem túl bonyolult” törvénymódosítást nevezett meg feltételül: egyrészt közölte, hogy a magyar kormány részéről nem akadály, ha az Európai Bizottság azt veti fel, hogy a politikusok ne lehessenek tagjai az egyetemi alapítványi kuratóriumoknak, “akkor szabályozással ezt is meg tudják oldani”. Másrészt, készek “az időbeli korlátozásra” is a kuratóriumi mandátumokat illetően is.

Navracsics Tibor “két nem túl bonyolult” jogszabálymódosításról beszélt, de ez lényegében egy törvényt érint, amelyik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok működését szabályozza - erősítették meg munkatársunknak. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény 33 szervezetet nevesít, és a 21 egyetemi alapítvány közel felében, tíznek a kuratóriumában ülnek olyan magas rangú politikusok, akiknek a kuratóriumi tagságát az Európai Bizottság aggályosnak tartja.

Októberben volt olyan koncepció is erről a hvg.hu írt részletesen, ami szerint a kuratóriumokban maradhatnak az állami tisztségviselők - miniszterek, államtitkárok, főispánok, kormánybiztosok, miniszterelnöki megbízottak, biztosok, megyei közgyűlési elnökök, polgármesterek, helyi önkormányzati képviselők, országgyűlési képviselők - de adott esetben gazdasági jellegű döntésekben nem vehetnek részt. Ez egyrészt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosítását feltételezte, másrészt érintette az állami tisztségviselők különböző csoportjainak jogállásáról szóló ágazati törvényeket is - írta akkor a hvg.hu.

Ami az összeférhetetlenséget illeti: azt úgy határozták akkor meg:  „az, aki a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet.”

Navracsics Tibor az összeférhetetlenségi “klauzuláról“ akkor munkatársunk kérdésére azt mondta: az Európai Bizottság nem várja el, hogy a kuratóriumokban ülő politikusok lemondjanak a tagságukról. „Nyugat-Európában is számos példa van ilyesmire, ez önmagában nem jelent összeférhetetlenséget, csak akkor, ha a politikusok valamilyen ügyben személyesen érintettek. Ha ez így van, a döntéshozatalból kilép az ember” - mondta az ATV kérdésére ősszel a miniszter.

A kormányzati igazgatásról szóló törvény szabályait is korrigálták, utóbb ugyanakkor egy teljes “összhangba” hozták a közérdekű feladatot ellátó vagyonkezelő alapítványok működéséről szóló kétharmados törvény rendelkezéseivel.

Varga Judit elsőként mondana le, ha lesz jogszabálymódosítás

A Karc FM egyik műsorában Varga Judit igazságügyminisztert a brüsszeli tárgyalásairól kérdezték és arról is, hogy ha az lenne az ára a konszenzusnak az Európai Bizottsággal, lemondana-e a miskolci egyetemért alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről. Erre ő azt válaszolta: “ez nem egyénileg fog megtörténni, ha bármilyen megállapodás születik. Nagy a mozgástér mindkét oldalon, ez a tárgyalások kérdése. De meg kell nézni az európai példákat, sok európai egyetemen hasonló a helyzet (…) az akadémiai szabadság kérdésében sok a félreértés is. Ez a tárgyalások kérdése" - mondta.

Ha bármilyen jogszabálymódosítás lesz a végén, természetesen ő lesz az első, aki ennek aláveti magát

- jelentette ki a miniszter.

A műsorban Varga Judit azt mondta, amit korábban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Navracsics Tibor is, most az igazságügyminiszter is megismételte : az Európai Bizottságtól “amilyen kérés hozzánk érkezett, azt mi mind teljesítettük a 17 vállalás során”.

Varga Judit felidézte, hogy az egyik az volt, hogy a közbeszerzési szabályok egyértelműen vonatkozzanak az alapítványokra és az alapítványi egyetemekre. “Ez eddig is kiolvasható volt az általános szabályrendszerből, de kérésre megcsináltuk expressis verbis kimondtuk”. A másik konkrét kérés az volt, hogy az összeférhetetlenségi helyzeteket kezeljük - mondta. 

Erre adtak nekünk az Európai Unió pénzügyi rendeletéből egy paragrafust, amit mi szó szerint átvettünk”. Ez az esetről esetre való konfliktuskezelés: ez azt jelenti, hogy ha egy adott ügyben valaki érintett a kuratóriumi tagok közül, az nem vesz részt a döntésben

- magyarázta Varga Judit.

“Soha senki nem mondta, hogy ennél többet vagy mást kellene tenni” - hangoztatta.  A műsorban azt is elmondta, hogy Erasmus programról első sorban Navracsics Tibor tárgyalt, de ő sem tudta megállni, hogy ne adjon hangot a csalódottságának a brüsszeli tárgyalásai során, mert mint mondta, “nem ezt képzelte a lojális együttműködésről. Ebben az esetben inkorrekt módon a kocsi megelőzte a lovakat” - fogalmazott. Nem ez a tisztességes eljárás, érzik a Bizottság berkein belül is, hogy túllőttek a célon - jelentette ki.

“Szörnyű ellenkampány”: félrevitték…

A Karc FM műsorában Varga Judit arról is beszélt az Erasmus kapcsán, hogy “akik a modellváltásból szörnyű ellenkampányt csináltak”, teljesen félrevitték ezt. Sok egyetem számára ez jelentette ugyanis az utolsó esély, “hogy a középszerűségből kijöjjenek, hogy esélyük legyen a piaci lehetőséget rugalmasan kihasználva feltenni magukat az európai és a világtérképre”. Az ő szíve mindig Miskolcért fog dobogni, ezért a városért tesz meg mindent. Azért is, mert főleg gazdasági fenntarthatósági előnyöket jelent a modellváltás az egyetemnek, az ellenzéki polgármester is ott van a kuratóriumban, az egyetemért dolgoznak - mondta Varga Judit.

Helyreállítási alap, uniós források, feltételek  

A műsorban a miniszter a brüsszeli tárgyalásairól, a Bizottság feltételeiről, az igazságszolgásról is beszélt. Megerősítette, hogy az EU-s helyreállítási alap pénzeihez való hozzájutás feltételei az Európai Bizottság által a magyar kormány felé megszabott úgynevezett “szupermérföldkövek”.

Varga Judit a műsorban tisztázta: “a 17 pontos kondicionalitási feltételből csinált az Európai Bizottság szám szerint 21 mérföldkövet, ehhez jött a 4 igazságügyi reformra vonatkozó feltétel, plusz 2 szakpolitikai feltétel - ez összesen 27 elvárás”. Viszont az igazságügyi reform-elvárások a Bizottság részéről a kohéziós EU-s forrásokhoz/operatív programok pénzeihez való hozzájutás feljogosító féltételei is.

Varga Judit a Karc FM-ben azt mondta: azt várják a Bizottságtól, hogy legyenek objektívak, konstruktívak, és a jóhiszeműség sokat segítene. Már körülbelül 3-4 oldalnyi mellékletet küldtek el a Bizottságnak, időben vannak - derült ki a szavaiból.

A magyar ellenzékről kemény mondatokat fogalmazott meg

“A magyar ellenzék jobban tenné, ha jobban szeretné a hazáját, mint amennyire gyűlöli a magyar kormányt” - jelentette ki Varga Judit a műsorban a momentumos politikusoknak a magyar igazságszolgáltatásra vonatkozó meglátása kapcsán. Meglátása szerint “az egész jogállamisági boszorkányüldözés, ami zajlik Magyarország ellen, nem jött volna létre, ha nem lenne a jót akaró ellenzék, “amelyiknek” semmi sem drága, hogy lejárassa a saját országát” - állította. Ilyen típusú aknamunkát, jó és gyors információszolgáltatást - “amit ők végeznek az Európai Bizottság irányába”-  soha nem látott a nemzeti érdekütközés terén, holott közel tíz évet dolgozott az Európai Parlamentben - jelentette ki.

Varga Judit az igazságszolgáltatás elvárt bizottsági reformlépésekről - ezek elsősorban az országos bírói tanács hatáskörét érintik - azt mondta: sok a téves információ, “ha valaki csak a Le Monde-t olvasná például vagy a Politico-t, akkor az a téves benyomása lehetne, hogy Magyarországon a végrehajtó hatalomnak bármiféle befolyása lehetne az igazságszolgáltatás működésébe”. “Zéró befolyása van“ Magyarországon a végrehajtó hatalomnak - jelentette ki, mert így lett kialakítva a hatalmi ágak szétválasztása, az alkotmányos működés.

Mint mondta, amiről szó van, amiről az egyeztetés folyik a Bizottsággal, az a 2011-es igazságügyi reform finomhangolása. Semmiféle intézményesített kapcsolat sincs a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás között, “mi így vagyunk összerakva”, a bírósági igazgatási szervek határozzák meg a bírósági vezetőket - jelentette ki. Az igazgatási központok közötti egyensúlyra figyelni kell közben - mondta, hozzátéve: ez az ő szférájuk, de miniszterként felelőssége van abban, hogy mindenkinek az érdekeire tekintettel legyenek, “amikor a Bizottság által megkövetelt bizonyos módosításokat végrehajtjuk”.

7-es cikkelyes eljárás

A műsorban beszélt a 7-es cikkelyes eljárásról is, amit korábban a Sargentini-jelentés EP-ven való megszavazása után indítottak Magyarországgal szemben. A hírek szerint a soros svéd EU-elnökség ebben az ügyben a meghallgatásokat is indokoltnak tartaná újra.

A műsorban a Karc FM-en Varga Judit azt mondta: öt éve zajlik a 7-es cikkelyes eljárás Magyarországgal szemben, “ami Európa beteg embere”. Itt a miniszter szóvá tette, hogy az Európai Bizottság úgy iktatja be például a gyermekvédelmi törvény korrekcióját a kohéziós pénzek kifizetésének a feltételei közé, hogy még nincs meg az európai birósági ítélet az ügyben. A migrációs uniós szabályrendszer pedig elavult, nem működik a hazatoloncolási rendszer sem, ez látszik Nyugat-Európában - mondta Varga Judit. (atv.hu)