A Rogerg Shawyer által feltalált hajtómű onnan kapta a nevét, hogy kezdetben mindenki lehetetlennek tartotta a működését, mégpedig azért, mert az teljesen ellentmond az energiamegmaradás törvényének. Ahogy az EmDrive honlapján olvasható, a hajtómű üzemanyag nélkül, pusztán mikrohullámú sugarakkal működik, amelyek egy lezárt kamrában ide-oda pattogva képeznek tolóerőt. A kérdés, ami mindenkiben először felmerült ezzel kapcsolatban, hogy ha nincs üzemanyag, akkor honnan származik az energia, de annak ellenére, hogy papíron lehetetlennek tűnt, hogy az EmDrive működjön, kínai kutatók és a NASA mégis elkezdtek aktívan foglalkozni az eszközzel.

Az EmDrive hajtómű prototípusa (Fotó: SPR Ltd/EmDrive)

A meglepetés akkor jött, amikor a kínai szakemberek után a NASA kutatói is arra a megállapításra jutottak, hogy az EmDrive valóban generál valamennyi tolóerőt, az amerikai űrügynökség pedig később azt is megerősítette, hogy a technológia az űrben is működhetne. Az EmDrive-tól azt ugyan nem lehetett elvárni, hogy a közeljövőben rakéták meghajtására használják, de kisebb űreszközök, például cubesat műholdak pozicionálására már annál inkább alkalmas lehetett volna. Ami viszont ennél is ígéretesebb volt, hogy egy ilyen örökmozgó hajtómű lehetővé tette volna, hogy egy ember nélküli űreszközt egészen messzire, akár más csillagrendszerekbe is eljuttasson.

Ebből a legfrissebb kutatási adatok szerint viszont nem lesz semmi, ugyanis a drezdai műszaki egyetem (TU Dresden) kutatói a március 17 és 19 között megrendezett Space Propulsion konferencián három olyan tanulmányt is bemutattak, amik cáfolják, hogy az EmDrive működőképes lenne. A Popular Mechanics cikke szerint ennek megállapításához a kutatók egy egészen új mérőeszközt alkottak, amelynek használatával kiderült, hogy a kínai kutatók és a NASA mérnökei által márt minimális tolóerő csupán mérési hiba volt. A kutatók szerint a hibát az okozta, hogy amikor az EmDrive-ba energia áramlik, a hajtómű felmelegszik, ez pedig a mérőeszköz rögzítőelemeit is enyhén deformálja.

Martin Tajmar, a kutatás egyik résztvevője a német Grenzwissenschaft Aktuell tudományos lapnak nyilatkozva elmondta, hogy azért jó dolgok is születtek a kísérletből. "Sajnálatos módon a hajtómű koncepciójából semmit sem tudtunk igazolni, viszont a kutatás eredményeként jelentősen javítottuk a mérési technológiánkat" - mondta, hozzátéve, hogy ennek fényében természetesen folytatni fogják a kutatásokat ezen a területen, hátha sikerült valami új dolgot felfedezniük az eddiginél pontosabb műszerrel. (raketa.hu)