Megszavazta a Fidesz-többség a civiltörvényt
Megszavazta a Fidesz-KDNP a civiltörvényt a parlament keddi ülésén. - írja az index.hu.
A civilszervezetek megbélyegzésére alkalmas szabályozást, amely ellen az Európa Tanács is kifogást emelt 130 igen, 44 nem és 24 tartózkodás mellett fogadta el a törvényhozás. A hivatalosan a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvényt a Fidesztől Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes, Kósa Lajos frakcióvezető, Németh Szilárd rezsibiztos, Vitányi István képviselő nyújtotta be.
A tüntetések és a nemzetközi kifogások, az ellenzéki tiltakozások lényegében eredménytelenek maradtak.
A törvényhez négy módosító javaslatot nyújtott be a Jobbik és az LMP is, mindegyiket elutasította a kormánytöbbség, csak a Fidesz által kezdeményezett módosításokat fogadták el.
A szavazás után Szél Bernadett tiltakozott egy papírlapot feltartva, az ülést levezető elnök rendre utasította az LMP társelnökét a szavazás megzavarása és tiltott szemléltetés miatt.
Forrás: index.hu
A Velencei Bizottság aggályai nyomán csekély mértékben enyhített a kormány, de a törvény legfontosabb pontján – amely szerint a 7,2 millió forint külföldről kapott támogatás esetén a civil szervezeteknek öt éven keresztül külföldről támogatott szervezetként kell definiálniuk magukat és azt minden kiadványukon fel kell tüntetniük – a Fidesz nem változtatott.
A törvény kísértetiesen hasonlít az Oroszországban 2012-ben elfogadott szabályozásra, a legfontosabb eleme ennek is az, hogy a szervezeteknek magukra kell aggatniuk a „külföldi ügynök” jelzőt. Az orosz civil szervezetek tapasztalatairól itt is olvashat bővebben.
A kormány kifejezetten a Soros Györgyre fókuszáló kampányának részeként fogalmazta meg és fogadtatta el a törvényt, amely ellen a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) európai igazgatója is felszólalt hétfőn.
Ez a törvény el akarja fojtani a demokratikus hangokat Magyarországon, éppen akkor, amikor azokra a legnagyobb szükség lenne. Azokat a magyar állampolgárokat támadja, akik a korrupció és az önkény ellen küzdenek, és kiállnak a szabad és független média, a nyilvános vitakultúra mellett.
Az OSF kritizálta azt is, hogy a törvény indokolatlanul kivételez a vallási-, sport- és nemzetiségi szervezetekkel, a kormány által kiosztott uniós támogatásokat pedig nem számítja "külföldi támogatásnak" - magyarán, a kormánynak még csak nem is kell magyar adófizetői pénzt forgatnia a támogatott szervezeteibe, mint ahogy a CÖF esetében történt, EU-s forrásból is megtámogathatja azokat.
De ez csak akkor működik, ha az EU-s forrást a kormány folyósítja, az egyéb uniós pályázati pénzek már nem számítanak ebbe.
A kormányoldal többször hivatkozott arra, hogy az Egyesült Államokban is van külföldi ügynökökről szóló törvény. Az 1938-ban elfogadott, azóta többször módosított törvény (FARA) eredetileg a náci és kommunista propaganda terjesztésének akart határt szabni, 1966-ban aztán átalakították, kivették a külföldi propagandára vonatkozó részt, azóta kifejezetten a külföldi kormányok, pártok által megbízott lobbistákra vonatkozik, nem a civil szervezetekről szól.
A törvény elnevezése is félrevezető, hiszen a civil szervezetek átláthatóságát említi, miközben a civil szervezetek működése, finanszírozása eddig sem volt rejtve, a törvény nem kér olyan adatot, amelyről eddig ne lettek volna kötelesek beszámolni.