Mennyit ér nekünk Orbán Viktor? Ez a kérdés van az égre írva, és egyre többen betűzik majd ki, ahogy megjön az ősz, és vele a számlák, a rohanó infláció, a konkrét nélkülözés. Eltartása eddig sem volt olcsó: elég végignézni Hatvanpusztán, a népes családon és az udvaron. Százmilliárdokat zabált fel a közösből, hogy aztán közölje, nincs megtakarítása. Ezzel a magyar megbékélt, elfogadta, etette szorgalmasan, mint rigómama a kakukkot. Mostanra viszont olyan árat fizetünk érte, amilyet még soha. Igen, nélküle könnyebb lenne a sorsunk. A legnyilvánvalóbb kártétele: hatezer milliárd forint hiányzik a kasszából, kizárólag miatta. Magyarország azért nem jut hozzá az európai újjáépítési alap pénzéhez, mert az ehhez szükséges etikett Orbán hatalmát korlátozná. Mindenki meg tudott egyezni az unióval, és nem kellett ehhez szűzeket áldozniuk a sárkánynak. Bárki más vezetésével ez a pénz már a zsebünkben lenne.

Mit jelentene ez?

Erősebb forintot és alacsonyabb inflációt, mert aládúcolná a düledező államháztartást; továbbá valamivel elfogadhatóbb béreket a közalkalmazottaknak, egyebek mellett. Igen, drága honfitársam, a karfiol és a zsömle árából az Orbán-család vigyorog rád. Az ő jólétükért és büntetlenségükért fizetsz. És nemcsak ez a hatezer milliárd hiányzik, hanem általában a bizalom. Tedd kicsit le a pörge kalapot meg a szűrt, és nézz végig ezen a nyomorult országon. Mit látsz? Azt, hogy itt minden egy ember szeszélyeitől függ: adók, törvények, egész szektorok fennmaradása. És ez az ember olyan állapotban van, hogy már nem tudja visszatartani a beltartalmát nyilvánosan se. A száját kellene pelenkázni, hogy legalább a pódiumon ne fajuljon el. Ugye, hogy kétszer is meggondolnád, befektetsz-e egy ilyen bolond királyságba? Pontosan ezt a bizalmatlanságot fizetjük most meg. Na meg az eddigi hülyeségek árát.

Vajon Németország és Lengyelország is az erdők kivágására készül, meg arra, hogy állami kazángyártással állítsa át fatüzelésre az iskoláit? Nem, semmi hasonló őrület nem történik. Már csak azért sem, mert jobb helyeken nem elfüstölték a pénzt azért, hogy egy beszélő disznósajt szélesebbeket vigyoroghasson, hanem energiahatékonyságba fektették, úgyhogy nem fognak megfagyni kevesebb gázzal se. Ezt is elkúrta. Tizenkét évig hullámlovagolt a világgazdaság pénzbőségén, most pedig letolt nadrággal állunk a viharban. Az Európai Ügyészségről szólnak már a csörgedező hírek, hogy azt is elvárja az Európai Bizottság a pénzért cserébe. Nos, amikor azt mondják, hogy vezethetsz, de csak ha beül melléd egy rendőr, az nem pont azt jelenti, hogy remekül vezetsz. Hanem hogy szavahihetetlen, ellenőrizendő, gyanús bűnöző vagy. Ez Orbán Viktor. Példátlan mértékben élte fel a Magyarország iránti bizalmat. Igazán megtehetné szeretett hazájáért a szívességet, hogy eltakarodik.

Kedves felebarátom, ha eddig azt hitted, hogy szomszédaink irigylik tőlünk ezt a zsenit, számolj utána. Keresd ki az inflációs mutatókat, béreket, valutaárfolyamokat. Nemhogy irigyelnék, örülnek, hogy itt baromkodik kontrasztként. Románok, szlovákok és már lengyelek is dörzsölik a markukat, hiszen ehhez a beszámíthatatlan tolvajhoz képest az összes stiklijükkel, csalásukkal, tévedésükkel együtt is ők az úriemberek. Nem mellesleg ők kapják majd a pénzt, amit mi Orbán Viktor miatt elbukunk. Gondoltál már arra, hogy egyetlen másik európai államnak sincs orbánviktora, és mégis túlélnek valahogy – többnyire jobban, mint mi?

Mennyit ér nekünk ez az ember? Könnyedén mérsékelhetnénk a ránk váró nélkülözést, pénzromlást, bűnözési hullámot, emberi tragédiákat és gazdasági leépülést, ha megszabadulnánk tőle. Ráhel, Andi, Tiborcz István és Orbán Viktor főúri jólétét fizetjük ki a boltban, a bankban, a postán, a magánorvosnál. Ezért szenvedünk, semmi másért. Azért, mert annyi bűnt követtek már el, hogy teljhatalom nélkül nincsenek biztonságban. Teljhatalmuk miatt azonban mi vagyunk veszélyben. Nemcsak azért, mert a pillanat uralásáért bármilyen ostobaságot meglépnek, hanem mert a lojalitás követelménye óhatatlanul kontraszelekcióhoz vezet. Alkalmatlan figurák irányítanak oktatástól vízügyön át az egészségügyig mindent – szarul.

És most, amikor a körmükre ég a baj, megmutatkozik fékezhetelen agyvelejük. Fusson, ki merre lát! Világos, hogy van egy kemény mag – lekötelezett szolgák és fanatikus drukkerek –, akik Orbán nevével az ajkukon fagynának meg, örömmel. De a többségét bizony osztogatással, pénzért vette, nem a zseniális fajelméletével. Kádár után se maradt túl sok meggyőződéses kommunista, amikor a jólét megcsappant. Ideje újraszámolni, ér-e nekünk ennyit Orbán Viktor. És ideje számolniuk minisztereknek, államtitkároknak, képviselőknek. Lesz élet utána is, de nem azokkal, akik a végsőkig védelmezték a védhetetlent. Ami most következik, abban könnyű lesz hamuvá égni – öt percig élő hazugságok tüzében, örökké fennmaradó mémként. És amikor vége lesz, már nem ők írják a krónikát. Most még eldönthetik, hogyan akarnak szerepelni benne.

A szerző a HVG munkatársa / Új Népszabadság