A Vulnerability Index nyolc közép-európai és nyugat-balkáni ország sérülékenységét vizsgálta a Kreml és Peking befolyásával szemben. Magyar részről a Political Capital vett részt a kutatásban. 

A Vulnerability Index abban segít eligazodni, hogy miként játszódik le a Nyugat, illetve Oroszország és Kína konfliktusa a NATO és az EU földrajzi értelemben vett perifériáján, ahol néhány állam még csak szeretne e nyugati struktúrák tagjává válni. Bulgáriát, Csehországot, Észak-Macedóniát, Magyarországot, Montenegrót, Romániát, Szerbiát és Szlovákiát egy 1-től 100-ig terjedő skálán értékeltük, ahol a legellenállóbb ország 1, a legsérülékenyebb pedig 100 pontot kapna. Az összesített index több terület pontszámaiból áll össze: a közvélemény, a politikai környezet, a közigazgatás, az információs környezet, a civil és az akadémiai szféra alindexeiből. 

A kutatásban szereplő uniós tagállamok közül Magyarország a legkevésbé ellenálló (44/100). Ennek fő okai közé sorolhatjuk a sajtó, illetve a civil társadalom szűkülő szabadságát – mindkét szféra a magyar kormány támadásainak célpontjává vált, egyre nagyobb kontrollra törekedve felettük. Ez a politikai elit irányából érkező sérülékenység minden kutatott területre kiterjed. A kormányoldal (kiegészülve a Mi Hazánkkal, illetve a Munkáspárttal) aktívan terjeszt Kreml- vagy Peking-párti narratívákat. Oroszország és Kína Magyarországon főként megbízható gazdasági partnerként jelenik meg a Fidesz retorikájában, akikkel a jó együttműködés hazánk gazdaságát is fellendítheti, míg a Nyugat és a nyugati szervezetek jellemzően becsmérlő jelzők kíséretében tűnnek fel.  

A rosszindulatú külföldi befolyásolási kísérletek egyszerre kiváltó okai és eredményei a sérülékeny társadalmaknak és kormányoknak. A tanulmány az mutatja meg, hogy milyen szerepet játszanak különböző elemek az ellenállóképesség kiépítésében.

A kutatásban szereplő uniós tagállamok közül Magyarország a legkevésbé ellenálló (44/100). Ennek fő okai közé sorolhatjuk a sajtó, illetve a civil társadalom szűkülő szabadságát – mindkét szféra a magyar kormány támadásainak célpontjává vált, egyre nagyobb kontrollra törekedve felettük. Ez a politikai elit irányából érkező sérülékenység minden kutatott területre kiterjed. A kormányoldal (kiegészülve a Mi Hazánkkal, illetve a Munkáspárttal) aktívan terjeszt Kreml- vagy Peking-párti narratívákat. Oroszország és Kína Magyarországon főként megbízható gazdasági partnerként jelenik meg a Fidesz retorikájában, akikkel a jó együttműködés hazánk gazdaságát is fellendítheti, míg a Nyugat és a nyugati szervezetek jellemzően becsmérlő jelzők kíséretében tűnnek fel. Moszkva és Peking esetében a kormány tranzakcionális szemlélete köszönt vissza a projekt során végzett fókuszcsoportos beszélgetéseinkben is.

A magyar közvélemény csak a felszínen tűnik ellenállónak a rosszindulatú külföldi befolyással szemben. Ha konkrétan erre irányul a kérdés, Magyarország EU- és NATO-tagságának támogatottsága továbbra is erős, de ha mélyebbre nézünk, már nem ilyen rózsás a kép. Több magyar tekint például Moszkvára (35%) vagy Pekingre (30%) stratégiai partnerként, mint Washingtonra (13%). A közigazgatás legnagyobb problémája az alsóbb szintek mozgásterének hiánya, akik így nem tudnak ellensúlyt képezni a kormányzat Kelet-barát politikájával szemben. Az információs térben a kormányzati irányítású média a Fidesz Oroszországgal és Kínával szemben pozitív üzeneteit közvetíti a lakosság felé, ami kulcsfontosságú szerepet játszhat a közvélemény formálásában. A magyar alternatív, Kreml- és Peking-párti média szerepe jelenleg a kormányzati irányítású médiából alapvetően hiányzó narratívák (pl. a „Krím orosz”) terjesztésére korlátozódik. A civil- és akadémiai szabadság korlátozása szintén növeli Magyarország sérülékenységét, az akadémiai szektorban ezen felül kockázatot jelent Kína terjeszkedése is, például a Konfuciusz Intézeteken, illetve potenciálisan a Fudan-projekten keresztül.

Magyarország részletes eredményei. Hazánk az összes vizsgált alkategóriában sérülékenynek számít, különösen a civil és akadémiai szférában.

Ezzel szemben Csehország a legellenállóbb, 29 pontos eredménnyel. Csehországban a külföldi befolyással szembeni ellenállás legfőbb forrása a közigazgatás minősége, mivel a közintézmények nyíltan kommunikálnak az állampolgárokkal, és felismerik az Oroszország és Kína jelentette kihívásokat. Az ország leggyengébb pontja az erős euroszekpticizmus, ami mind a politikai közbeszédben, mint az állampolgárok körében jelen van – ami az erős függetlenség iránti vágyhoz köthető.

Szlovákia szintén meglehetősen ellenálló 32-es pontszámával, leggyengébb pontja pedig az állampolgárok oroszbarát attitűdje, illetve a lakosság erős hajlama a konspirációs elméletekkel való egyetértésre – ami több figyelmet igényel. A szlovákok identitásának továbbra is részét képezi a pánszlávizmus 19. századi érzése, így Oroszországra valamennyire ma is „nagy testvérként” tekintenek. A Kreml által jelentett fenyegetéseket ezért sem feltétlenül kezelik helyiértékén. Ezeket az attitűdöket erősítik a történelemértékeléssel kapcsolatos problémák, az oktatási reform elmaradása, és – valamennyire – a politikai elit egyes tagjai és kommunikációjuk. (Political Capital)

További részletek a www.vulnerabilityindex.org weboldalon. A magyar országtanulmány itt elérhető angol nyelven.