Mi lenne ha megdupláznánk a nyugdíjat?
Lehet, hogy az alábbi fejtegetésem teljesen hibás - írja a SHEPHERD SZERINT Blog.
De mi van ha nem?
Sokan azt képzelik, hogy a minimálbér emelése fog gazdasági értelemben segíteni, holott a minimálbér emelése az árakat is megemeli, lévén a bért és járulékokat ki kell termelnie a munkáltatónak (ha tudja).
Én ellenben megemelném, akár megdupláznám a nyugdíjat.
Egy nagyszülő ilyenformán támogathatná a gyerekeit, unokáit, a vállalkozások (gazdaság) megingatásának veszélye nélkül, hiszen nincs adó, és járuléktöbblet, mégis elképesztő mennyiségű pénz kerülne a piacra olyan vásárlóerőként, ami mögött valódi, elkölthető pénz van.
Ez az összeg a gazdaság vérkeringésébe kerülve jelentős fogyasztást, azaz vásárlást, azaz kereskedelmet, azaz gazdasági alapon létrejött adókörnyezetet biztosíthatna.
Az állam ilyen módon a nyugdíjemelés árának egy jelentős hányadát (optimális esetben a többszörösét) a piacról szedhetné be (adóként) a prosperáló cégektől.
Ha a gazdasági környezet az extrém pénzt árfelhajtással reagálja le, a kormánynak lenne reális és érthető oka arra, hogy emelje a minimálbért, hiszen a vállalkozások egy erősödő piaci környezetben rossz piaci reflexiót mutatnak, és a többletpénzt nem többletszolgáltatással, hanem egyszerű áremeléssel akarják lefölözni. Ha a vállalkozói réteg a piacira juttatott pénzt nem áremeléssel, hanem kiterjesztett szolgáltatásokkal, szélesebb piaci és termékkörnyezettel reagálja le, a pénz dolgozni kezd, mert táptalajra lel. (Én például a lakáspiacot alaposan megnézném, mert jelenleg az albérletek ára az egekben, szolgáltatási és adótartalom nélkül.)
Ha a kormány azt sugallja a vállalkozóknak, hogy a piaci többletpénzből versenyképességet, terméket és ésszerű fejlesztést finanszírozzanak, ez havi ezermilliárd forintos extrém pénzpiaci mozgást generálhat, hiszen egy vásárlás mögött, nem csak a termék, nem csak a bolt, hanem a piac teljes gépezete - gyártó, szállító, energia, munkaerőpiac, média, stb - is ott van, és egyazon vásárlás voltaképp a vállalkozásokat, azon keresztül az alkalmazottakat is erősíti, erősítheti.
Most sokan azt kérdik, hogy mi erre a fedezet?
Nos... Maga a gazdaság.
Egy 10 hónapos (két éves) komplex emelési stratégia, nemzetgazdasági szinten, feltételezve kétmillió nyugdíjast, egyenként százezer forintnyi emeléssel/hó havi kétszázmilliárd forintot jelent kifizetési, de ugyanakkor adóban ezen összeg akár egészét bevételi oldalon, hiszen a gazdaság több szintjén is átfolyik ugyan az a pénz (nyugdíjas vásárlás, vállalkozási bevétel, bér - azaz vállalkozás utáni és bér utáni adók, plusz az Áfa.). De a pénz ugye nem vész el, csak átalakul, és mivel ez havonta ismétlődik egy ponton a pénz átalakul gazdasági erővé, amit ugyan a kormány indukált, de a gazdaság ad vissza.
Ez havi kétszáz, évi kétezer-négyszázmilliárd kiadás, ami gigászi pénz, hiszen ez a költségvetés hatoda.
...és megegyezik azon összeg méretével, amit az olimpiára költenénk, illetve kevesebb annál az összegnél, amit a Fidesz elvett (3000 mrd). (Tudom ezek egyszeri költségek)
Ez az emelés nem álló pénz.
Ez olyan, mintha vérátömlesztést kapna a gazdaság.
És adóalapot is jelent, ami miatt keményen lehetne behajtani és elvárni az adófizetést, illetve ami miatt elvárható lenne, hogy a vállalkozók maguk emeljék a béreket, ami miatt megint több pénz jut a piacra, ami megint adóbevétel az országnak. (tudod, mintha mostantól, minden hónap karácsony lenne.)
2017-ben egy alacsony kamatkörnyezetben további ezermilliárdot fizetünk ki államadósság csökkentésre. Mi lenne, ha ezt a pénzt most nem a bankoknak adnánk, hanem a piacnak? Semmivel sem fizetnénk többet mint most, csak épp a forint kicsit izmosodna, és több tartalékot lehetne felhalmozni.
Ma a nyugdíj pont az a kényszerzseton, mint a fizetés.
De egy gazdag nyugdíjas?
Ötletkiegészítésként: ha mindezt az emelést nem is pénzben kapná, hanem utalványban, aminek legyen a neve: MTU - magyar termék utalvány, azaz voltaképp a magyar termékeket, a magyar gazdaságot lehetne olyan módon finanszírozni, ami nem pénz, hanem pénzhelyettesítő eszközzel történik, kvázi úgy adunk, hogy az a vásárlást, célzottan és piaci igényekre mérve. (Oké az Eu emiatt a vérünket venné, de ha a rezsirizsát lenyomtuk a torkukon, akkor ezt is le lehet...)
Jelzem amúgy, hogy jelenleg a kormány saját üzemmérete a kétszerese annak, ami normális lenne. 3130 milliárdot költünk a kormányra jövőre (ez a terv 2017-re), azaz 400 milliárddal többet, mint idén. (már lenne fedezet az első időszakra.)
Ha oda menne a pénz, ahol hasznot is hajt, akkor a gazdaság üzemelni is fog. Az állami kiadások visszafogása, az ésszerű adókörnyezet, a nyugdíj emelésével, lehetőséget ad a bérek növekedésére. Azaz nem kényszerrel emeljük a bért, hanem piaci mozgással.
ui:
Mondom: - akár tévedhetek is! Bocs a hányaveti gondolatokért, csak kicsit próbáltam agyalni egy olyan területen amihez amúgy nem értek (és emiatt ez csak egy fura ötlet). Tudom, hogy ez mocskosul felhajthatja az inflációt, de mi van, ha épp ellenkezőleg történik, hiszen itt nem hitel áll a pénz mögött, hanem értékátcsoportosítás...