Az Oroszország ellen hozott szankciók egyik sarkalatos pontja az energiaellátás. Az EU gyakorlatilag a háború kirobbanása óta hangsúlyozza az orosz energiától való függőség csökkentésének fontosságát. Hazánk számos kritikát is kapott, amiért az ilyen törekvésekben nem volt mindig a többi tagállam partnere. A legfrissebb statisztikákból kiderült, hogy bár még mindig előkelő helyen vagyunk az orosz gáz felvásárlói között, uniós, sőt NATO szintű probléma maradt az agresszortól való energiafüggőség.

Egy évvel az orosz-ukrán konfliktus elharapódzása és a kegyetlen háború kirobbanása után Magyarország még mindig nagy mértékben függ az orosz energiától. Hazánk érthető módon számos kritikát is kapott már a nemzetközi közösségektől, amiért Putyin Oroszországához továbbra is ilyen szoros függőségi viszony fűzi. Nem vagyunk azonban ezzel egyedül a fejlett világban. A NATO, de még az EU számos tagállama is brutális összegekben vásárol ugyanis továbbra is fosszilis energiaforrásokat az agresszortól.

A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) független kutatóintézet statisztikái szerint Oroszország a háború kirobbanása óta 315 milliárd dollárnyi profitra tett szert ilyen módon. Ennek közel felét (149 milliárd dollárt) ráadásul az Európai Unió tagállamai fizették ki az oroszoknak. A pontos, országokra bontott összegeket a CREA adatai alapján a Visualcapitalist listázta ki. A felsorolásból pedig amellett, hogy kik a fő importőrök, arra is fény derült, hazánk pontosan mekkora mennyiségű energiát vásárol még az oroszoktól.

Magyarország is az importőrök tízes toplistáján

Talán kevéssé meglepő, hogy az orosz energiahordozók legbőkezűbb felvásárlója Kína. Az Oroszország szomszédjaként Putyinnal korábban igen jó, de jelenleg is minimum semleges kapcsolatot ápoló kommunista állam elsősorban nyersolajat importál, ami az összes energiahordozó 80 százalékát teszi ki az általuk "rendelt" mixben. Csak erre 55 milliárd, az összes fosszilis energiára 66,6 milliárd dollárt költöttek Ukrajna lerohanása óta.

A második legnagyobb importőr a listán már sokkal érdekesebb. Arról a Németországról van szó ugyanis, ami rendszeresen advokál az EU-s szankciók szigorítása mellett és nem csak kommunikációs szinten, de a gyakorlatban is az egyik legnagyobb mértékű támogatást nyújtotta a harcoló ukrán államnak. Az Unió egyik motorjának számító ország összesen 26,1 milliárd dollár értékben vásárolt energiát az agresszorrá váló oroszoktól, aminek legnagyobb részét a kőolaj (13,3 milliárd) tette ki.

A harmadik helyre az importőrök listáján a NATO tag Törökország került. Az Ázsia csücskében található nagyhatalom Kínához hasonlóan földrajzilag és politikailag is sok szálon kötődik Oroszországhoz és abban a - szempontjukból szerencsés - helyzetben van, hogy mivel nem EU tag, a szankciók miatt a jövőben sem kell majd visszafognia energiavásárlásait. Bár a 20 legnagyobb importőrből 10 ezzel szemben az Európai Unió tagja, a legtöbb európai országban erőteljesen visszaesett az orosz gáz, kőolaj és szén iránti kereslet a szankciók és az ársapkák hatásaként.

Nyilván az elhúzódó szankciók miatt ez idővel a hazánkra vonatkozó számokban is tettenérhető lesz, egyelőre azonban a legnagyobb felvásárlók közé tartozunk. 

Hazánk ennek megfelelően már 7,6 milliárd dollárnyi összeget költött el orosz fosszilis energiára 2022 február 24.óta. Ezzel régiónkban Lengyelországon kívül messze a legnagyobb felvásárlónak számítunk. Szlovákiánál 1,4, Ausztriánál 1,9, Csehországnál pedig 3,5 milliárd dollárral költöttünk többet orosz forrásból származó energiára. Összességében elmondható, hogy Belgiumot és Hollandiát leszámítva kizárólag hazánknál nagyságrendekkel méretesebb és nagyobb gazdasággal rendelkező országok szorultak nálunk több energiára a háborúban lévő országtól.

Hazánkban az eltérő politikai hozzáállás mellett azért is probléma lehet az orosz energiától való elszakadás, mert Uniós szinten nálunk birtokolja a legnagyobb szeletet a földgáz az országos energiamixben. Ennek jelentős része pedig importból származik.

A beszerzési láncok kiterjesztése emiatt hazánknak mind az energiatermelés módját, mind annak forrását tekintve igen sürgető. Az elmúlt 20 évben ugyanis hazánk importgáz-ellátása szinte teljes egészében az oroszokra támaszkodik. Míg 2000-ben még fontos partnerünk volt hazánk ellátását tekintve például Németország, Franciaország és Türkmenisztán is, 2012 óta az ellátás 95 százalékát Oroszországból kaptuk. Ennek következményét pedig jelenleg a bőrünkön érezhetjük, de a jövőnket sem teszi egyszerűbbé. (Pénzcentrum)