Mikor jár táppénz?
Pár nap betegszabadság egy évben még nem okoz nagy anyagi terhet.
De mi a helyzet, ha egy komolyabb betegség miatt akár hónapokra kiesünk a munkából? A Pénzcentrum ennek járt utána.
Az első 15 napra betegszabadságot vehetünk ki, amit a munkáltatónk fizet ki. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 százaléka jár, mégpedig úgy, hogy ez az összeg adó- és járulékköteles is.
Abban az esetben azonban, ha egy évben 15 napnál hosszabb ideig vagyunk betegek, akkor már csak táppénzt igényelhetünk.
A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van: fennálló biztosítási jogviszony, a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség. A táppénz tehát az igazolt keresőképtelenség időszakára jár, legfeljebb egy éven át.
A táppénz összegére több tényező is hatással van. Elsődlegesen a jövedelmünk befolyásolja, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetünk.
A táppénz, baleseti táppénz egy napra jutó bruttó összege 2015-ben 3257 forint volt. Az igénybe vevők 10 százaléka 1313 forintnál kevesebb táppénzt kapott egy napra.
A táppénz iránti kérelmünket a foglalkoztatónkhoz kell benyújtanunk. Ha a munkáltatónknál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor egy „foglalkoztatói igazolással” és a dokumentumainkkal együtt, a munkáltatónk 5 napon belül a székhelye szerinti illetékes Fővárosi/ Megyei Kormányhivatalhoz továbbítja a kérelmünket.
21–24 napig igényeltek átlagosan táppénzt 2015-ben.