Mikor törhetnek ki a badacsonyi vulkánok?
Misztikum övezi a Balaton hegyeit, időnként felröppennek összeesküvés-elméletek például arról, hogy a Balaton-felvidéken található vulkanikus hegyek közül vajon melyik fog és mikor újra működésbe lépni.
Magyarország geológiája, azon belül a szerkezeti mozgása, s annak részei borzasztóan bonyolultak, összetettek. A Kárpát-medence egységei időben-térben különböző helyeken alakultak ki. A Kárpát-medence aljzata olyan, mint egy összerakós puzzle játék, sok-sok darabból rakódik össze – írja a likebalaton.hu.
"A Balaton-felvidéki vulkanizmus kifejezés azért pontatlan, mert amikor ezek a vulkánok működnek, akkor a Balaton még nem létezett" – mondta Árvai Gábor geológiai szakember. A Pannon-beltó 8,5 millió évvel ezelőtt erről a területről visszavonult. Az első vulkán kitörés a mai Tihanyi-félsziget területén történt 7,8 millió évvel ezelőtt. A Badacsony 3 millió 450 ezer éve működött, a Szent György-hegy ennél is fiatalabb.
Amikor ezek a vulkánok működtek, akkor teljesen más tektonikai szerkezet volt és nagyon nagy, 70-80 kilométeres mélységből jött a magma anyag.
"Hogy miért nem fognak ezek a vulkánok többet kitörni, annak nagyon egyszerű magyarázata van – mondta Árvai Gábor. A földkéreg és a köpeny határa nálunk 30-35 kilométeres mélységben van. Itt esély nincs arra, hogy ha netán mégis valami kis magma összeállna és elindulna fölfelé, maximum elérkezik a kéreg-köpeny határig, azt viszont áttörni nem tudja a mai, jelenlegi szerkezetben. Itt a magma megszilárdul, kiegyenlítődik a sűrűsége és ez a magma odanő a kéreg határhoz, vastagítja azt. Óriási nyomás alatt van ez a bazanit. Nincs esély kitörésre. (Infostart)