Hogyan sorolhatjuk típusokba a burgonyát?

A Primag vetőburgonya kínálatában a legjobb tulajdonságokkal rendelkező fajták közül válogathatunk. Mielőtt nekiesnénk a csoportosításnak, vegyük át, hogy miért lehet ez fontos, s miért van hatással arra, hogy mit szeretnénk termeszteni!

Azért nem mindegy a burgonya típusa - amit egyébként alapvetően a keményítőtartalom alapján határozunk meg - mert ennek alapján vannak olyan területek, főzési, illetve felhasználási folyamatok, amelyek alapján az egyik inkább alkalmasabb bizonyos felhasználásra, mint a többi. Ez pedig hatással lehet arra, hogy kinek és hogyan, milyen formában és mennyiért tudjuk értékesíteni.

Természetesen az, hogy melyik mire alkalmasabb, még nem jelenti azt, hogy semmi mást nem lehet belőle készíteni, hanem pontosan annyit rejt, amennyit a kifejezés is takar, azaz azt, hogy mire érdemes felhasználni. Nézzük is a konkrét típusokat!

A burgonyák típusai

Az első, A/AB főzési csoportba a salátához, hideg konyhai ételekhez kiváló, nem szétfővő burgonyákat soroljuk. Ilyenek például a Cherie, a Nazca, a Red Scarlett, az Esmee, az Ambrine, a Roslin, az Impala vetőburgonyák.

A B típus már részben szétfővő változat, aminek a leguniverzálisabb a felhasználása, a levesektől, főzelékektől kezdve püré vagy akár hasábburgonya elkészítéséhez is megfelel. Ebbe a csoportba tartoznak a Cleopatra, a Cristina, a Desiree, a Cartagena, a Tornado, a Java, a Valencia burgonyafajták.

A C-B/C főzési típusba már a szétfővő burgonyák kerülnek, amelyek sütéshez, főzéshez is megfelelnek, például lángos és más burgonyás tészták, de püré, pehely vagy chips is készíthető belőlük. Az Agria, a Démon, valamint a Hind vetőburgonyákat érdemes keresni, ha éppen ilyen fajtát szeretnénk vetni.

Kiválasztottuk a burgonyát? De mennyit érdemes belőle rendelnünk?

Ha burgonya termesztésével szeretnénk foglalkozni, a megfelelő fajta kiválasztásán felül a másik fontos kérdés az lesz, hogy hogyan határozhatjuk meg a vetési normát. Ez nem is olyan egyszerű, hiszen nagyon sokféle szempontot figyelembe kell venni ahhoz, hogy megalapozott eredményeket kaphassunk. Ezek a gumó mérete és a természetes formája, az, hogy a vetőgumóból hány darab tesz ki egy kilogrammot, és az ültetendő gumó esetében milyen db/ha aránnyal, illetve milyen tőtávval számolhatunk.

Mivel egyszerre sok szempontot kell figyelembe venni, ezért pontos értéket csak akkor kaphatunk, ha minden szükséges információval tisztában vagyunk a felsoroltak közül. A javasolt normákat a Primag oldalán, a blogban megismerheted, de tartsd szem előtt, hogy ezek nem fognak pontos válaszokat adni!