Így az elmúlt három negyedév, valamint a karácsonyi szezon első pár hetének és a Black Friday akcióinak tükrében 2022-ben mindössze 8-10 százalékos éves növekedés várható a belföldi online kiskereskedelemben. Az inflációt is figyelembe véve ez már visszaesés a tavalyi évhez képest. - írja az Index

A csúcsokat döntő, októberre már 21 százalék fölé emelkedő infláció a nyár vége óta egyre drasztikusabban hat mind a kereskedelemre, mind a vásárlók döntéseire – derül ki a GKID és az Árukereső.hu közös kutatásából.

Kifejezetten érződik a spórolás a tartós fogyasztási cikkek – főként a műszaki és számítástechnikai termékek – piacán: az online kereskedelem egyébként hagyományosan erős, most viszont gyengélkedő szegmensei a piac egészét visszahúzzák

– húzta alá Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója, hozzátéve: ez a két termékkör 2022 első 9 hónapjában már az infláció ellenére is forgalomcsökkenést könyvelhetett el.

Ellentétes hatások alakítják a kosárértéket

A kosárértékek az év elején még 12 százalékkal bővültek, a második és harmadik negyedévben azonban már néhány százalékkal csökkentek. Ebben a folyamatban két ellentétes hatás játszik szerepet, egyelőre azonos, egymást kioltó mértékben: MÍG AZ INFLÁCIÓ, ILLETŐLEG AZ ÁRFOLYAM ROMLÁSA FELFELÉ HAJTJA A KOSÁRÉRTÉKEKET, ADDIG AZ OLCSÓBB, HELYETTESÍTŐ TERMÉKEK PREFERÁLÁSA EGYÉRTELMŰEN LEFELÉ.

Michal Vodák, az Árukereső.hu-t is magába foglaló Heureka Group vezetője kiemelte: az utóbbi hónapokban, már az iskolakezdés óta egyre inkább azt tapasztalják, hogy jelentősen megnőtt a keresések száma a márkázatlan legalacsonyabb árú termékekre, sőt az alapélelmiszerekre is, legyen szó cukorról, lisztről, WC-papírról vagy éppen füzetről. A prémium- helyett az olcsóbb márkák felé fordulnak a vásárlók, ez pedig látszólag képes enyhíteni az infláció hatásait a kosárértékeken.

Noha a magas infláció és a rezsi emelkedése negatívan hat a vásárlók költési kedvére, a reakcióik nem egységesek. Egyfelől bizonyos területeken elindult a lefelé vásárlás (vagyis olcsóbb, helyettesítő termékek keresése), más kategóriák esetében pedig inkább kevesebbet vásárolunk, ám kitartunk a preferált márkáink mellett. A tartós fogyasztási cikkeknél például mindkét trend tetten érhető. Madar Norbert szerint egyre jobban erősödik az a tudatos vásárlói réteg, amelyik nem azért nem vásárol, mert nem tehetné meg, sokkal inkább elővigyázatosságból. Mivel azonban ez a réteg rendelkezik tartalékokkal, a karácsonyi szezonban várhatóan a fogyasztást nem fogják annyira vissza, mint ahogyan azt még a nyár végi bejelentések után közvetlenül tették.

Milyen lesz az ünnepi szezon? 

A kutatás ezúttal is vizsgálta a kereskedők várakozásait: az eredmények alapján a webáruházak a tavalyinál visszafogottabb ünnepi időszakra számítanak, amit már a novemberi forgalmi adatok is igazolnak. A képet árnyalja, hogy a visszafogottabb kereslet ellenére a magas infláció miatt valójában nem költenek a vásárlók kevesebbet, mint tavaly ilyenkor – nominálisan 5–10 százalék közötti növekedésre lehet számítani az utolsó negyedév tekintetében –, miközben a tranzakciószámok már inkább stagnálást vagy akár kismértékű csökkenést is mutathatnak 2021-hez képest. Ezek alapján összességében a szokásosnál elhúzódóbb, „laposabb” és a tavalyinál gyengébb eredményeket produkáló szezonra lehet számítani.

A GKID lakossági mérései és az Árukereső.hu keresési statisztikái alapján IDÉN KARÁCSONYKOR NÉPSZERŰEK LEHETNEK A KISEBB ÉRTÉKŰ TERMÉKEK (RUHÁK, JÁTÉKOK, KÖNYVEK), A MŰSZAKI CIKKEK KÖZÜL AZ AIRFRYEREK, ROBOTPORSZÍVÓK, VALAMINT MINDEN KATEGÓRIÁNÁL ÉREZHETŐEN NAGYOBB A KERESLET AZ OLCSÓBB, SAJÁT MÁRKÁS TERMÉKEK IRÁNT.

A prémiumáruk vonalán nem várható visszaesés, inkább a felső-középkategóriás termékek iránt csökkenhet valamelyest a kereslet.

A felsorolt jellegzetességek is előrevetítik, hogy miközben a piac növekedése – legalábbis átmenetileg – megtorpanni látszik, egyre szorosabbá válik a verseny az online értékesített termékkategóriák között. A legnagyobb forgalmat generáló online termékcsoportnak továbbra is a műszaki cikkek számítanak, azonban árnyalja a képet, hogy a szegmens forgalma 3 százalékkal csökkent 2022 első kilenc hónapjában a tavaly január–szeptemberi időszakhoz képest. A képzeletbeli dobogó második fokán a ruházati és divatcikkek állnak, de már nem sokáig: ez a szegmens hamarosan itthon is az élre ugrik a termékkategóriák versenyében. Erre utal az is, hogy a szektor az év első kilenc hónapjában 35 százalékos növekedést produkált 2021-hez képest. 

Mit hoz a távolabbi jövő? 

A GKID elemzőinek jelenlegi várakozásaiban csak kisebb recessziós időszak szerepel. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság normalizálódásával már 2023 második felében csökkenhet az infláció, növekedhetnek a reálbérek, újra dinamikus növekedési pályára állítva az online kiskereskedelmet.

Ebben azok a kereskedők lesznek előnyben, akik hosszú ideje felépítették a vásárlók bizalmát, és minőségi, színvonalas kiszolgálással építettek vásárlói bázist

 – mondta Michal Vodák. Bár az ár fontos tényező a piacon, szerinte emellett a választék és a megbízhatóság legalább annyira fontos. Az árérzékenység miatt felértékelődnek az akciók, a valós árleszállítások, ezekre akár várni is hajlandók a fogyasztók, akik többféle stratégiát követhetnek: van, aki már most elkezdte a vásárlást, hogy az inflációs hatást megelőzze vagy mérsékelje, míg mások épp kivárják az akciós időszakot, hogy kihasználják a kedvezményeket. (Index)