Voltak egyeztetések a kormány és az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) között a kötelező akciózásról – erősítette meg a 24.hu-nak Vámos György, az OKSZ főtitkára. A szervezet még a tervezet megjelenése előtt, április 24-én kezdeményezett tárgyalást az ügyben, és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter fogadta őket. Az OKSZ elmondta a véleményét, és a jogszabálynak lettek olyan elemei, amelynél figyelembe vették észrevételeiket – tette hozzá, de hogy mik voltak ezek, azt kérdésünkre sem kívánta részletezni.

Vámos György jó döntésnek tartja, hogy a (2021-es) nettó árbevételnél 500 millió helyett 1 milliárd forintnál húzták meg azt a határt, amely fölött kötelező heti akciókat hirdetni, mert így kevesebb kisebb boltot érint az intézkedés. Nemcsak külföldi láncoknak lesz kötelező az akciótartás, hanem magyar cégeknek, nagyobb franchise-partnereknek, közepes, kisebb vállalkozásoknak is. A kicsik kaptak még egy kedvezményt, említette meg Vámos, ha a meghatározott húsz élelmiszer-termékcsoportból van olyan, melyből ötnél kevesebb féle terméket forgalmaznak, akkor abból a termékcsoportból nem kell akciót hirdetniük.

A kereskedők szabadon dönthetik el, melyik élelmiszer lesz benne a kötelező akcióban

A kormány minimumfeltételeket is megszabott. Előírták, hogy júniustól szeptember végéig heti akciókat kell hirdetni, ami azt jelenti, hogy a meghatározott húsz termékcsoport mindegyikéből minimum egy-egy terméket legalább 10 százalékkal olcsóbban kell árulni. Az akciós termékeknél tartani kell a tavalyi átlagos mennyiséget, az akcióról pedig tájékoztatni kell a vevőket – emelte ki az OKSZ főtitkára.

Az érintett boltok választhatják meg, hogy mely termékeket veszik be a a kötelező akcióba, és emellett továbbra is csinálhatnak saját akciókat is. Az viszont fontos üzletpolitikai döntés lesz, hogy a két akcióba – a sajátba és a kötelezőbe – mit vesznek be, hogyan kapcsolják össze, csoportosítják ezeket.

Kiemelte, a reklámújságokban nem kell a kötelező akciókat feltüntetni, az üzletekben viszont központilag meghatározott szöveget kell kihelyezni a kötelező akcióról, és magánál a terméknél, illetve az online felületen is jelezni kell az árengedményt. Időközben az is kiderült, hogy a boltoknak a kormányzati hirdetések képi világát idéző, meghatározott méretű táblákat kell kihelyezniük.

A minimum 10 százalékos árengedménnyel kapcsolatban Vámos György elmondta, hogy az alapvető élelmiszereknél (gyorsan forgó, napi használatú termékeknél) lesznek olyan cikkelemek, amelyeknél az árrés 10 százalék alatti – ezeknél tehát veszteséges lesz a kötelező akciózás. Üzletpolitikai kérdés, hogy ezeket berakják-e a kötelező akcióba. Az akciónál a kereskedő lemond az adott termékből származó árbevétel egy részéről, annak érdekében, hogy a vevőt becsalogassa a boltba, bízva abban, mást is vásárol majd. A kötelező akció jó a vásárlóknak, kézzel fogható eszköz, nyomásgyakorlás az infláció leszorítására – fejtette ki.

Szeretnék, ha a beszállítók is partnerek lennének

„Most is vannak akciók, de egészen más lesz, amikor olyan termékeket fogunk akciózni, amelyek nagy jelentőséggel bírnak az inflációs kosár szempontjából” – mondta lapunknak a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára. Neubauer Katalin hozzátette, a kereskedők ugyan több száz terméket kezdtek akciósan értékesíteni az utóbbi időkben, de azok között rengeteg olyan lehet, amiket nemigen keresnek a vásárlók. Nem az akciós újságok kínálatára célzott, hanem azokra a kampányokra, amikor a nagy láncok „több száz termék” akciózását hirdetik meg.

A vásárlók szempontjából nagyon nem mindegy, hogy mi kerül be az árkedvezményes termékek közé – ha innen nézzük, jó is lehet a kötelező akcióztatás a húsz termékcsoportban. Persze ehhez az is kell, hogy a beszállítók partnerek legyenek az akciózásban – tette hozzá.

Máskülönben csak a kereskedők fognak engedni az árrésből, és jó eséllyel olyan termékeket fognak akciózni, melyeknek nemigen lesz inflációletörő hatásuk.

Ha viszont a beszállítók is partnerek lesznek, akkor jobb eséllyel kerülnek be olyan termékek, amelyeknek lesz hatásuk, és a vásárlók is elégedettebbek lehetnek, ha az akciós termékek abból a körből kerülnek ki, amit ők is rendszeresen keresnek, vásárolnak – mondta Neubauer.

Tavaly nem volt beszállítói verseny – ha a beszállító nem vitte lejjebb az árat például az árstopos termékeknél, akkor azon vesztesége lett a kereskedőnek, vagy nem tudott beszerezni. A kötelező akciónál más a helyzet. Ha a beszállító nem lesz partner, akkor keres más beszállítót a kereskedő, aki rugalmasabb, és így visszatérhet a beszállítók közötti verseny. Vagy olyan terméket akcióz, ami nem oszt, nem szoroz, például a baromfitermékeken belül a kevéssé keresett csirkelábat. Innen nézve nemigen lesz gazdasági teher szerinte a kötelező akció, viszont az adminisztrációra oda kell majd figyelni, hogy a boltok elkerüljék a bírságokat – mondta.

Import élelmiszerek is bekerülhetnek a kötelező akcióba

Nem kötelező magyar termékeket akciózni, hogy mennyi lesz az import a kötelező akcióban az üzletpolitikai, beszerzési kérdés. Most még mindenki lázasan számol, mert nagyon éles a verseny, hiszen 10 százalékkal esett az élelmiszer-kereskedelem forgalma. Mindenki azon dolgozik, hogy akciókkal visszacsalogassa a vevőket. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a beszállítók és termelők között is verseny van – mondta a 24.hu-nak Vámos György.

Mivel a jogszabály nem kötötte ki, hogy csak magyar élelmiszerek kerülhetnek be a kötelező akciózásba, Neubauer Katalin nem tartja kizártnak, hogy ha a magyar beszállítók nem lesznek partnerek, és az importtal jobban jönnek ki a kereskedők, akkor erősödhet az élelmiszerimport térnyerése. Az MNKSZ főtitkára szerint ez veszélyes trend lenne, nem a kereskedelemre, hanem a hazai feldolgozóiparra nézve – ezért is szeretnének partnerséget velük, hogy ne az importot növeljék a kötelező akciók.

A vásárló nyilván arra lesz majd kíváncsi, hogy hány boltban lesz akció, vagy hogy a közelében lévő boltban lesz-e, de ezt ma még nehéz megmondani. Az 1 milliárd forintos bevételi határ alá ugyanis beeshetnek kistelepüléseken lévő üzletek is, ha egy nagyobb, egy tulajdonos alá tartozó lánc egységei. De például a franchise partnerekkel (is) dolgozó láncoknál – a franchise-ok önálló vállalkozások – az árbevételi határ miatt csak a nagyobbaknál lesz kötelező az akció, hiába, hogy mindenki a lánchoz tartozik – magyarázta Neubauer Katalin. Persze lehet önként is csatlakozni.

Mivel minden boltban más lehet akciós, a vásárlóknak – főleg eleinte – nem lesz könnyű dolguk, ha át akarják látni a kötelező akciókat.

Megemlítette, a görögöknél káoszba fulladt egy hasonló akciózás, így hamar be is szüntették.

Arra is lehet számítani, hogy nem egy helyen lesznek a kötelező akciós termékek (ez technikailag nem is lenne megoldható, mert vannak hűtendő és nem hűtendő élelmiszerek, illetve szigorú árukihelyezési előírások), szóval úgy kell majd összevadászni őket, ahogy eddig is, más akcióknál.

Szerinte azért határoztak úgy, hogy nem kötelező abból a termékcsoportból akciózni, melyből nem árul legalább öt terméket az adott üzlet, hogy mindenképpen legyen olyan akciózandó termék, ami még 30 napon belül nem volt akciós. Így is lesz olyan termékcsoport, például a baromfi-, illetve azon belül a csirkehús, aminél nehéz lesz összehozni az akciót, különösen júniusban, amikor még biztosan érvényben lesz az árstop a csirkemellre, a far-hátra és a szárnyvégre. A csirkének nem sok olyan keresett része marad, amit hétről hétre be lehetne vonni a kötelező akcióba. Valószínűsíti, hogy minden második üzlet combot vagy szárnyat fog meghirdetni. Igaz, lehetne más baromfihús is a kötelező akcióban, de a többire (pulyka, kacsa) kisebb a kereslet és a kínálat is. (24.hu)