2016. április 30-án elindult a felcsúti kisvasút, amit a magyar kormány ellenkezése dacára 2017. szeptember 19-én megnéztek az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának (CONT) tagjai is.

Október 4-én pedig – bő egy év jogi hercehurca után – az Átlátszó megkapta a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a beruházás uniós támogatásával kapcsolatos dokumentumokat.

Az iratok közül természetesen a FUNA (Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány) pályázata a legfontosabb, mert ebben szerepel, hogy mit ígértek, amikor 600 millió forint EU-s támogatást kértek a beruházásra.

2015. február 19-én jelent meg a kisvasút megvalósítására vonatkozó pályázati kiírás, melyben az állt, hogy a pályázónak február 13-ig (tehát a pályázat nyilvános megjelenése előtt hat nappal) kell benyújtania a támogató nyilatkozat iránti kérelmüket és a kapcsolódó dokumentációt a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, ami február 19-ig (a felhívás megjelenésének napjáig) kiállítja a támogató nyilatkozatot.

Varga Mihály NGM-miniszter 2015. február 19-én szignózta a kisvasút támogatói nyilatkozatát, ezzel hivatalos lett, hogy a kormány 600 millió forint uniós pénzt ad a beruházásra.

“A projekt eredményeképpen, éves szinten kb. 10.000 fő látogatóval lehet számolni”

A tanulmány évi 10.000 utassal kalkulál, ami a március elejétől október végéig tartó nyolc hónapos üzemeltetési időszakban nagyjából napi 41 utast jelent. A FUNA-tól nyáron megkapott utasforgalmi adatok alapján ezt bőven teljesíti a felcsúti kisvasút, amin tavaly 30.219, idén június végéig pedig 18.314 fő utazott.

Tudták, hogy veszteséges lesz

A tanulmányban hosszasan ecseteli a FUNA, hogy miért is lenne jó, ha elkészülne a kisvasút. Leginkább a környék turisztikai vonzerejének növekedését emelik ki pozitívumként:

“A projekt célja nem pusztán a kisvasútépítés, hanem jóval több annál: egy turisztikai kínálatbővítés.”

Kitér a projektjavaslat arra is, hogy a kisvasút valószínűleg veszteséges lesz, de plusz látogatókat, és ezzel többletbevételt hozhat a felcsúti stadionnak, az alcsúti arborétumnak és szállodának, amelyeket szintén a Mészáros Lőrinc kezében lévő FUNA üzemeltet.

“A projektgazda – aki a tervek szerint a projekt megvalósítását követően a kisvasút üzemeltetője lesz – üzemelteti a térség jelentős turisztikai desztinációit is, mint például a Alcsútdobozi Arborétumot, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát és ezen belül a Pancho Arénát, valamint a Puskás Akadémia Sport Hotelt is. Ennek következtében a turisztikai attrakciók gazdasági bevételei egy kézben összpontosulnak, a vasútüzem veszteségeit kiegyenlítheti a vasút turisztikai vonzerejéből adódó látogatószám növekedés, mely a többi, projektgazda által üzemeltett szolgáltatás látogatószámát is emeli, ezzel közvetve bevételt keletkeztet.“

A tanulmányban az szerepel, hogy a FUNA számításai szerint a kisvasút üzemeltetése és karbantartása átlagosan évi 7 millió forintba fog kerülni, és évi 5-6 millió forint bevételt fog hozni. Vagyis a FUNA azzal számolt, hogy a projekt évi 1,5-2 millió forint veszteséget termel majd. Azt azonban kiemeli a tanulmány, hogy az uniós támogatású projekteknél kötelezően előírt fenntartási időszakban nem lesz gond ebből, mert a FUNA (ami 2011 óta 14 milliárd forint TAO-támogatást kapott) fizetni tudja majd a költségeket.

“A projekt eredményeinek fenntartása biztosított, mert a referencia időszak alatt keletkező költségeket a pályázó saját költségvetése terhére finanszírozni tudja.“

Viszont a FUNA-tól augusztusban kapott adatok szerint 2016-os indulása óta már 4,1 millió forint veszteséget termelt a felcsúti kisvasút, tehát a hiány nagyobb a tervezettnél.

Interaktív mozgó tanösvényt is ígértek

A tanulmány szerint a kisvasút egy “mozgó tanösvény” lesz, “amely a kisvasúton kialakított interaktív eszközök segítségével mutatja be a térség természeti és kulturális értékeit, előkészítve az egyes állomásokhoz kapcsolódó tudnivalókat, érdekességeket”. Jelenlegi ismereteink szerint ebből egyelőre nem lett semmi, az utasok nem kapnak ismereteket a vonaton utazás közben.

Szintén nem valósult meg a tanulmányba beírt QR-kód, mobil applikáció, és Facebook-oldal sem, “amely folyamatosan frissülő hírekkel, beágyazott videókkal, fotókkal, programötletekkel ellátott oldalként fog működni a legnépszerűbb social network oldalon belül”.

Az is kiderül a dokumentumból, hogy a projekt honlapjának neve eredetileg nemes egyszerűséggel www.felcsutkisvasut.hu lett volna, ebből lett végül a ma is működő, némileg kifinomultabb www.valvolgyikisvasut.hu. Viszont a weboldalnak akadálymentesített, gyengén látók számára készített verziója nincs, pedig a hatástanulmányban arra is ígéretet tett a FUNA, ahogy a vasútvonal mentén elhelyezett információs táblák akadálymentesítésére is.

Toivábbi részletek az Átlátszó cikkében >>