Másrészt pedig azért, mert a gazdagok között nagyobb arányban vannak az etikátlan, másokkal nem törődő emberek. Ezeket nem mi állítjuk, hanem a tudomány.

Becsapós jövedelmi statisztikák

A magyar lakosság harmada súlyos nélkülözésben él, miközben a kormányok évtizedek óta olyan intézkedéseket hoznak, amelyek gyengítik a középosztályt, növelik a jövedelmi- és vagyoni egyenlőtlenségeket, ezzel pedig végső soron megszilárdítják az elnyomás és kizsákmányolás rendszerét.

A KSH szerint ugyan az elmúlt 1-2 évben leállt a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése, de a korábbi adatokat is figyelembe véve megállapítható, hogy valójában az elmúlt 10 év mélypontján stagnálunk:

Forrás: KSH alapján saját szerkesztés

A TÁRKI több szempontot figyelembe vevő elemzése még rosszabb képet mutat (pdf), az MNB tanulmánya szerint pedig a legtöbb mutató esetében az EU legszegényebbjei közé tartozunk.

Mindemellett tagadhatatlan, hogy Európa világviszonylatban a legkevésbé egyenlőtlen területek közé tartozik, míg a világ többi részén elképesztően rossz a helyzet. Az egyre növekvő jövedelmi- és vagyoni egyenlőtlenségek negatív hatásaira hívja fel a figyelmet az OECD 2015-ös tanulmánya, mely szerint:

1. a legtöbb országban 30 éve most a legmélyebb a szakadék a gazdagok és szegények között
    
2. az egyenlőtlenség árt a gazdasági növekedésnek és csökkenti a társadalmi mobilitást
    
3. az ideiglenes és részmunkaidős foglalkoztatás hozzájárul az egyenlőtlenségekhez (közmunkaprogram)
    
4. a nők nagyobb arányú munkaerő-piaci részvétele csökkenti az egyenlőtlenséget
    
5. a vagyon nagyfokú koncentrációja korlátozza a beruházási lehetőségeket

A magas jövedelem sem megoldás

A lehetőségeinket azonban sokkal inkább meghatározza a rendelkezésre álló vagyonunk. Gondoljunk csak bele: az átlagfizetés akár többszöröse esetén is hány évtized kellhet ahhoz, hogy egy vagyontalan család nyugdíj-tartalékot képezzen, gépkocsit vagy lakást vásároljon, és mindeközben nyugodt, teljes életet éljen? Márpedig a magyar háztartások fele vagyontalannak számít, így egy váratlan kiadás még magas jövedelem mellett is tönkreteheti a családot.

Forrás: TÁRKI ( pdf)

Láthatjuk tehát, hogy a magyarok nagy része kiszolgáltatott helyzetben él, ráadásul az országon belül óriásiak az eltérések: a budapesti háztartások 88%-a a vagyoni középréteghez tartozik, míg az észak-magyarországi régióban mindössze a háztartások 30%-a. 

A vagyoni egyenlőtlenség mértéke világszerte is aggasztó. AZ OECD megfogalmazásában:

Átlagban nézve az összes vagyon fele a leggazdagabb háztartások 10%‑ánál koncentrálódik, a másik felét szinte teljes egészében a következő 50% birtokolja, míg a legkevésbé vagyonos 40% alig több mint 3%‑on osztozik.

Ha pedig nem csak az OECD országokat nézzük, még rosszabb a helyzet:

a tavaly év végi jelentés szerint a leggazdagabb 1% tulajdonában van a világ vagyonának 50,1%-a.

Az egész pedig egy ördögi kör, amelyben a sok vagyon még több vagyont szül, a vagyontalan tömegek számára pedig egyre nehezebb a kitörés.

De mi a baj a gazdagokkal?

Az egyenlőtlenségek kiéleződése az egész társadalom működőképességét veszélyezteti. Mindez egyébként józan ésszel, mindenféle kutatás nélkül is belátható, és nem is a keresztények foglalkoztak először a kérdéssel. Arisztotelész például Politika című művében már az i.e. 4. században felhívta a figyelmet a vagyoni egyenlőtlenségek problémájára és a korlátok nélküli vagyonszerzés helytelenségére, Eudémoszi etikájában pedig a túlzott mértékű javakról azt írja: "[...] a nagy vagyon például pökhendivé és kellemetlenné tehet."

Az f5blog cikke arra fókuszál, hogy a kutatások szerint a jómódúak kevesebb figyelmet fordítanak embertársaikra. Ennek egy lehetséges magyarázataként egyrészt azt jelölik meg, hogy a hatalommal és pénzzel rendelkezők egyszerűen nincsenek tudatában a más körülmények között élőknek, másrészt pedig azt, hogy mivel pénzzel megválthatják a segítséget (gyermekfelügyelet, takarítás, egyéb szolgáltatások), nincs is szükségük arra, hogy a többiek szimpátiáját keressék.

Természetesen nem minden gazdag ember etikátlan vagy bunkó, illetve az sem egyértelmű, hogy mennyiben segíti hozzá az embereket a gazdagodáshoz az erkölcstelenség, és mennyiben lesz a vagyonos élet a jellemváltozás okozója. Az viszont kétségtelen, hogy az anyagiasság felértékelődése, a pénzközpontú világ emberi kapcsolatainak kiüresedése és a kapzsiság a pszichológusok szerint sincs jó hatással az emberek lelkére, és nem éppen a keresztényi értékeket képviseli.

"Vigyázzatok és óvakodjatok minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete." (Lk 12,15)

Javaslatok

A kinek pedig van miből élnie e világon, és elnézni, hogy az ő atyjafia szükségben van, és elzárja attól az ő szívét, miképen marad meg abban az Isten szeretete? (Ján 3,17)

A keresztény kultúra legalapvetőbb értékei közé tartozik az irgalmasság, a szükségben szenvedők felemelése és a kapzsiságtól való megszabadulás kívánalma. Az apostoloktól kezdve a szerzetesrendeken keresztül egészen korunkig számos nagy keresztény adakozta el teljes vagyonát és élt a szegények szolgálatában. Ha nem is támasztunk ekkora igényeket, rengeteg lehetőség adott a felsorolt igazságtalanságok kezelésére, többek között:

1. A tehetőseknek fel kell ismerniük, hogy az állam csak a minimális mértékben gondoskodik a rászorulókról. Ha valaha volt is másképpen, a jelenlegi rendszerben biztosan így van, és a modern demokráciákban a civil szféra aktív részvétele elengedhetetlen a társadalmi feszültségek kezelésében. Ugyan a jelenlegi kormány elkezdte a civil szféra megbélyegzését, egyelőre számtalan lehetőség létezik az adakozásra, jótékonykodásra és önkétességre.
    
2. Civilként, vagy a politikában való részvétellel akár anyagi ráfordítások nélkül is hozzá lehet járulni a társadalmi igazságtalanságok kezeléséhez. A jómódúak nagyobb arányban iskolázottak és lehetőségük van hozzáférni az információhoz, ezért tudásukkal is segíthetik az egyesületeket, vagy a társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséért küzdő politikai kezdeményezéseket.
    
3. A kormány vessen véget a közerkölcs rombolásának és az adófizetők meglopásának a korrupció megszüntetésével és a felelősök elszámoltatásával! Egy urambátyám-rendszerű maffiaállam nem jó példa az elitünk számára.
    
4. A szegényeket sújtó adók mérséklésével és a progresszív adózás visszaállításával a kormány vessen véget a társadalmi egyenlőtlenség mélyítésének!

A széles középosztály a modern keresztény civilizáció alapja. Egy igazságosabb társadalom megteremtése mindannyiunk érdeke!

penitenziagite.blog.hu