Magyarország legrégebbi erdei vasútjainak egyike a Királyréti Erdei Vasút, mely az egykor 200 km-t meghaladó börzsönyi kisvasúthálózat egyik fennmaradt vonala. A Börzsöny legnagyobb medencéjének vizeit összegyűjtő Morgó patak völgyében halad a Duna parttól Szokolya községen át Királyrétig. Királyrét szinte a hegység közepén van, a legszebb börzsönyi túrák kiindulóhelye. A kisvasút idén ünnepli 125. születésnapját

Porosz születésű földbirtokos építtette

A királyréti erdei vasutat 1893-ban Gróf Franken-Siersttorpff János porosz születésű földbirtokos építtette, hogy a Börzsönyben lévő, mintegy négyezer hektáros erdőbirtokából a fa szállítását könnyebbé, gyorsabbá, s természetesen gazdaságosabbá tegye. Az ezidőtájt meglévő nagy területű termelések és jelentős ütemben végzett fahasznosítás előfeltétele volt a letermelt faanyag megfelelő színvonalú szállításának biztosítása, amelyre – a kornak megfelelően – a 600 mm nyomközű vasút mutatkozott a legcélszerűbbnek. Kezdetben a vasút a Kismaros -Szokolya – Királyrét – Adolf kúti rakodó vonalon haladt, egyetlen – Mária nevű – gőzmozdonyukat fával fűtötték.

Fotó: Facebook/Királyréti Kisvasút

Fejlesztések

1912-ben továbbfejlesztették a vasutat. Elkészült a Királyrét – Bajdázó szárnyvonal, amelynek elsődleges „célpontja” a kőbánya volt. Így már nemcsak a fát, hanem a hegység másik kincsét, a vulkanikus andezit kőzetet is sikerrel aknázhatták ki, és szállíthatták le a Börzsönyből. Ekkoriban fektették le a Kismaros – Duna-part rakodó és a Kismaros – Nógrádverőce vasútállomás közötti szárnyvonalakat is, ezzel megteremtve a gyors és olcsó továbbszállítás lehetőségét. A már meglévő vonalat felújították, és némi korrekciókkal már akkor lényegében a mai nyomvonalra került a pálya.

Államosítás

Az erdőbirtok, benne a vasút államosítása 1945-ben történt, ettől kezdve a Balassagyarmati Állami Erdőigazgatóság volt a terület kezelője. Többszöri átszervezés után 1970-től a vasút kezelője az Ipolyvidéki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság (IEFAG) lett, amelynek jogutódja, az Ipoly Erdő ZRt. napjainkban is a vasút üzemeltetője.

1954. május 26-án indult meg a hivatalos, rendszeres személyforgalom Kismaros – Királyrét közöt. Az ’50-es években nagy lendületet vett a motorosítás: a vonalra MD-40 típusú motormozdonyok érkeztek, bár mellettük még a gőzvontatás is rendszeres volt. 1962-ben érkezett a vasútra négy darab C-50-es típusú motormozdony, s ezek üzembe állításával szűnt meg a gőzüzem.

Úttörővasút

A látogatottság csökkenése miatt az a döntés született, hogy a kisvasutat úttörővasúttá kell alakítani. Amilyen egyszerű volt az ötlet, olyan hatékonynak bizonyult. 1975 őszén váltották valóra a tervet: váltott műszakokban több ezren dolgoztak szeretetből, lelkesedésből. A klasszikus erdei vasúti zöld, zöld-fehér színezés helyett piros, piros-fehér színezést kaptak a mozdonyok, kocsik. Nógrádverőce és Kismaros közigazgatási összevonása miatt szükségessé vált a személyforgalmi végállomás nevének módosítása. A gyermekvilágra és az úttörőéletre utaló állomás és megállónevekkel is felcserélték a régieket.

Fotó: Facebook/Királyréti Kisvasút

Bontás és újjáépítés

1979-ben kezdődött a régi vasút bontása és az új építése. Az új járműpark a felszámolt Hegyközi Kisvasútról származik. A személyforgalom számára tíz Bax és két BDax kocsi érkezett. 1981. június 7-én újra elindult a kisvasút. 1990-ben Szokolya község úgy döntött, a munkába járók utazását autóbusszal szervezi meg. Ennek következtében 1991. január 1-től a napi tizenhárom vonatpár ötre fogyott. Ez és az általános gazdasági válság együttesen vezetett oda, hogy az üzemeltető 1992. május 18-án rákényszerült a kisvasút leállítására.

Szűk esztendők után jött a fejlődés

Sok szűk esztendő után 2001-től ismét a fejlődés jellemezte a vasútüzemet. Tavasztól a korábbinál több vonat közlekedik a vonalon már hétköznapokon is, az utolsó vonat pedig két órával később indul, ami örvendetes változást hozott az utasforgalomban is. 2002-ben a járművek állagvédelme érdekében kétvágányos, 48 m hosszú járműtároló csarnok épült Paphegy állomáson. Mintegy 40 év szünet után ismét megjelent a kisvasúton a gőzvontatás: természetesen már nem gazdasági céllal, hanem nosztalgiavonatok továbbítására.

Fotó: Facebook/Királyréti Kisvasút

125. születésnap

Idén májusban születésnapi ajándék érkezett a Börzsönybe. A Királyréti Kisvasúti Pikniken bemutatták a Vili 2. elnevezésű napelemes motorkocsit, mely zéró helyi kibocsátású járműként szállítja a kirándulókat a Márianosztra-Nagyirtás közötti szakaszon. A most átadott Vili 2 motorvonatot a Márianosztra-Nagyirtás szakaszra készítették, mely meredek és kanyargós pálya, ezért a korábbi modell fékrendszerét és a hajtását áttervezték. A vonat egyszerre 32 embert szállíthat, így a hétköznapi, kisebb látogatószám szállítására gazdaságosan használható. A tetőn lévő napelem és a lejtős szakaszokon működő fékenergia visszatáplálás eredményeként egész nap energiapótlás nélkül közlekedhet.

Via Ipoly Erdő Zrt. / sokszinuvidek.24.hu