Rendkívüli állapotot vezetett be az ukrán kormány a két szakadár kelet-ukrajnai régióban, Donyeck és Luhanszk megyében, és fokozott készültséget rendelt el az ország egész területén.

Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök bejelentése szerint az intézkedés a polgári lakosság biztonságát szolgálja.

A harcok ugyanis hétfőn is folytatódtak a válságövezetben. A kijevi nemzetbiztonsági és védelmi tanács egyik szóvivője, Volodimir Polevoj arról számolt be, hogy a felkelők folyamatosan lövik a kormányerők állásait. Egy lázadó vezető, az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság „miniszterelnöke", Alekszandr Zaharcsenko kijelentette: az akciók célja, hogy egyesüljenek a másik kelet-ukrajnai népköztársasággal a luhanszkival, és ezzel „kiegyenesítsék a frontvonalat".

Oroszország változatlanul az ukrán kormányt okolja azért, hogy tűzszünet tavaly szeptemberi kihirdetése óta a legrosszabbra fordult a helyzet a térségben.

Vlagyimir Puytin államfő egy szentpétervári egyetemen azt mondta, hogy a kijevi hatalom nem hajlandó a konfliktus békés rendezésére, az ukrán hadsereg reguláris erői mellett harcoló önkéntes egységeket pedig olyan „idegen NATO-légióknak" nevezte, amelyek valójában nem az ukrán nemzeti érdekeket szolgálják, hanem Oroszország megfékezésének geopolitikai célját.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vette védelmébe a kelet-ukrajnai lázadók újabb offenzíváját, hogy azzal csak a kormányerők támadásaira válaszoltak. A miniszter hangoztatta, Moszkva mindent megtesz azért, hogy párbeszéd alakuljon ki a szembenállók között, és tudomása szerint a közeljövőben várható is valamilyen kapcsolatfelvétel.

Az Oroszország elleni nyugati szankciók szigorításának lehetőségéről Lavrov azt mondta, hogy reményei szerint a partnerországok „objektív, törvényes, nemzeti érdekei kerekednek felül". Mint kifejtette, azt szeretnék, ha a Nyugat semmi olyat nem tenne, ami a kijevi kormányban olyan benyomást kelthet, hogy minden lépése automatikusan támogatást kap.

Miközben amerikai és európai politikusok, köztük Bronislaw Komorowski lengyel államfő, az Oroszország elleni szankciók szigorítását szorgalmazzák, Angela Merkel német kancellár telefonon tárgyalt Putyinnal és Petro Porosenko ukrán elnökkel. Egyebek között sürgette, hogy a konfliktus súlyosbodásának elkerülése érdekében Moszkva gyakoroljon befolyást a szeparatistákra, és mindkét tárgyalópartnerének hangsúlyozta,mindent meg kell tenni a tavaly szeptemberben megszületett minszki rendezési megállapodások teljesítéséért.

Oroszok lőtték Mariupolt?

Orosz egység hajtotta végre a szombati tüzérségi támadást - állította egy őrizetbe vett volt rendőr. 

Az EU külügyminiszterei csütörtökön tárgyalnak az ukrán válságról. A német diplomácia vezetője, Frank-Walter Steinmeier ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy sok függ a következő három nap eseményeitől. Szerinte senki sem akar minden áron újabb büntetőintézkedéseket bevezetni Moszkva ellen, de a felkelők előrenyomulása miatt megváltozott helyzetre reagálni kell.

A moszkvai gazdasági napilap, Kommerszant értesülése szerint – a válság során immár nem először – felvetődött, hogy Oroszországot kizárhatják a nemzetközi bankközi átutalási rendszerből, a SWIFT-ből. Néhány nappal korábban, a davosi világgazdasági fórumon ugyanakkor az állami többségű orosz VTB bank elnöke, Andrej Kosztyin azt mondta, hogy

egy ilyen lépés nem pusztán Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatainak megszakításához vezetne,

hanem szerinte háborút jelentene.

nol.hu