Riadalmat okozott Németországban az Audi győri gyárában tartott sikeres sztrájk, ugyanis rávilágított arra, milyen kiszolgáltatott Európa legnagyobb gazdasága kelet-közép-európai leágazásainak. Az autóipari szakemberek idegesek. - írja a Napi.hu

A magyarok 18 százalékos béremelése riadalmat okozott a német autóiparban - ezzel a címmel tudósít az Audi győri gyárában lezajlott sztrájkról a Financial Times (FT). A sikeres egyhetes munkabeszüntetés az üzleti lap szerint kiemeli a közép-európai gazdasági modell két fontos jelenségét. Az egyik a növekvő munkaerőhiány, a másik az erős kölcsönös függőség a német és a régiós autóipar között egy olyan időszakban, amikor az előbbi a dízelbotrány miatt amúgy is erős nyomás alatt van.

Az FT ismerteti a Magyarországot is napokig izgalomban tartó sztrájk hátterét. A német autóipari konszern 13 ezer embert foglalkoztat a győri üzemben, akik egyhetes akciójuk eredményeként az egyik legmagasabb béremelést érték el a magyar szakszervezeti mozgalom történetében. Az üzem Európa legnagyobb motorgyártója, a leállás tovagyűrűzött az Audi teljes európai tevékenységére: az itt készülő motorok hiányában az Ingolstatban lévő gyárban is napokra leállt a termelés. A Volkswagen-csoporthoz tartozó Audi vezetősége egyelőre annyit közölt mindezzel kapcsolatban, hogy számolják a magyarországi sztrájk okozta költségeket.

Függőségek

A magyar gazdaság erősen függ a külföldi autógyártók itteni üzemeitől - tudhatják meg a brit üzleti lap olvasói. Az ezekre épülő autóipar hozta 2017-ben az ipari termelés 30 százalékát. Egyedül az Audi gyára a magyar export kilenc százalékát produkálja és 1,4 százalékkal járul hozzá a GDP-hez. Bár a nemet és a kelet-közép-európai gazdaságok kölcsönös függését természetesnek veszik a német politikusok és vállalati döntéshozók, a magyarországi sztrájk aggodalmat keltett Berlinben - mondja Milan Nic, a német külkapcsolatok intézetének munkatársa.

Az a tény, hogy a szakszervezet tagjai hatékonyan érvényesítették az akaratukat, magyarán majdnem mindent megkaptak, amit akartak, világosan mutatja, milyen kiszolgáltatottak a német autógyártók kelet-európai beszállítói láncaiknak. És ez igen rosszul jön a német vállalatoknak, amelyeknek óriási kihívást jelent, hogy meg kellene szabadulniuk a dízeltechnológiától - amelynek fejlesztésébe korábban euró tízmilliárdokat öltek -, miután környezetvédelmi okokból Európában egyre több helyen hoznak intézkedéseket a dízelmotoros autók visszaszorítására.

Régi szép idők

A Németország közelében lévő olcsó, képzett munkaerő vonzóvá tette Kelet-Közép-Európát a rendszerváltást követő évtizedekben, de az ebben rejlő lehetőségek elérték a határaikat. Magyarországon munkaerőhiány alakult ki, főként a magasabb béreket ígérő országokba tartó kivándorlás miatt. A sztrájk megmutatta, hogy a bérek emelkedő pályára álltak. Megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy az audis munkabeszüntetés egy olyan országban járt sikerrel, amelyben a szakszervezetek marginális szerepet játszanak a gazdaságban. A demonstrációs hatás miatt azonban más ágazatokban is felbátorodhatnak a munkavállalók. Az FT emlékeztet rá, hogy a közszféra szakszervezetei általános sztrájkot hirdettek március 14-ére.

Az FT végül kiemeli azt is, hogy az Audi szakszervezeteinek legfőbb érve nem az volt, hogy a cég kelet-európai munkatársai sokkal kevesebbet keresnek német kollégáiknál, hanem az, hogy a bérük durván elmarad a VW lengyelországi, csehországi és szlovákiai üzemeiben megszerezhető fizetésektől. Ebben a sorrendben: 39, 25 és 28 százalékkal. A régióban gyorsan nőnek a bérek: a magyar építő- és feldolgozóiparban például kilenc százalékkal voltak magasabbak 2018 harmadik negyedévében 2017 azonos időszakához képest. Eközben Csehországban és Szlovákiában hét-hét százalékkal nőttek ugyanebben az összehasonlításban. (napi.hu)