Miután nem hosszabbították meg a szerződését, és egy álláspályázatát is elutasították, az illető a civil szervezet segítségével pert indított volt munkaadója ellen. Az MHB szerint  rajta kívült két másik nő is hasonlóan járt, miközben a velük azonos pozícióban levő férfiak státuszban maradhattak. 

A Magyar Helsinki Bizottság ügyefele, Dóra (aki nem a valódi nevén szerepel a közleményben) 2015-ben kapott állást egy országos állami szervnél, a másféléves szerződést aztán gond nélkül újabb másfél évvel meghosszabbították. Közben megszületett a gyermeke, a gyeden lévő Dóra pedig jogviszonyának hosszabbítását kérte, amit ekkor már elutasítottak. A hivatalos indoklás szerint azért, mert nem teljesítette a gyakornoki program feltételeit. Csakhogy a Helsinki Bizottság. szerint ügyfelük korábbi teljesítményértékelései kiválóak voltak, főnökei pedig nem tették közzé a gyakornoki program utólag számonkért feltételeit.

Dórát azzal biztatták, hogy próbáljon meg egy újabb gyakornoki állásra pályázni, amit néhány hónappal később írtak ki, azonban ekkor sem járt sikerrel.

Amikor Dóra rákérdezett, hogy miért, a munkaügyi osztály egyik munkatársa arról tájékoztatta: valószínű, hogy a Helsinki Bizottság ügyfele újra elmenne szülni. Később egy volt kollégája is megerősítette, hogy az ‘ismétlődő szülés veszélye’ az elutasításának oka

 – írja a Helsinki Bizottság.

Később kiderült, hogy két másik kismama is éppen ugyanígy járt, ráadásul miközben a velük dolgozó három férfi gyakornok státuszban maradhatott, az összes női munkatárs jogviszonya megszűnt. Dórát azóta egyéb kellemetlenség is érte. Egykori munkahelye ugyanis megszüntette egészségbiztosítását, és egy mostani kórházi kezelés során szembesült azzal, hogy nincs nyilvántartva jogosultként.

Dóra a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult, hogy a civil jogvédő szervezet képviselje őt a peres eljárásban. Azt kéri a bíróságtól, hogy kötelezze egykori munkaadóját munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatti kár megtérítésére és másfél milliós sérelmi díj megfizetésére. A civil szervezet szerint az országos állami szerv ugyanis súlyosan megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor férfi kollégáihoz képest hátrányos helyzetbe hozta női munkavállalóját a szüléssel és anyai szereppel szükségszerűen együtt járó élethelyzete miatt.

A közlemény szerint

önmagában az is jogellenes, hogy határozott idejű szerződésekkel trükközget a munkáltató, miközben ügyfelünk jogviszonyát nyilvánvalóan határozatlan idejűnek kell tekinteni. Az pedig minden szempontból elfogadhatatlan, hogy egy munkavállaló nőt az esetleges jövőbeli várandóssága miatt ne alkalmazzák. Különösen súlyos ez a jogsértés, mert egy állami szervnél történt és több nő is áldozata lett. Sokat hallunk mostanság népességfogyásról, családvédelemről, babaváró támogatásról meg a nők kötelességéről. De jól látszik, az államnak a saját háza táján is akad tennivalója, hogy a szülő nőket és kismamákat ne érje hátrány.

abcug.hu