A stroke esetén minden perc számít, így a gyorsabb diagnózis jobb gyógyulási esélyeket is biztosít. A klinika az eredményekről egy kongresszuson is beszámolt, a későbbiekben pedig szeretnének pályázni a szoftver használatára a mindennapos ellátás mellett a kutatómunkában is.

A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikája évek óta kiemelkedően szerepel az európai stroke osztályok önkéntes minőségellenőrzésén (Angels initiative), amit arany és platina díjakkal is jutalmaztak már, ezért 2018-ban lehetőségünk nyílt 7 hónapig ingyen kipróbálni egy, a stroke ellátást segítő mesterséges intelligencia (AI) alapú szoftvert (E-Stroke Suite, Brainomix, UK), ami tovább javította a betegellátást

– ismertette Dr. Gunda Bence, a Neurológiai Klinika adjunktusa. Mindezt egy rövid kutatás keretében számszerűsíteni is tudták, amiről a Magyar Neuroradiológiai Társaság kongresszusán Dr. Gunda Bence számolt be novemberben, az eredményekből pedig kongresszusi absztrakt és cikk is készült.

Mint az adjunktus kifejtette, az akut iszkémiás stroke egy nagyon magas időfaktorú és multidiszciplináris ellátást igénylő kórkép, vagyis gyorsan kell komplex és nehéz döntéseket hozni, több szakma és ellátóhely közreműködésével.

A beteg kórházba érkezésétől számított 30-60 perc alatt meg kell születnie a megfelelő terápiás döntésnek

– tette hozzá. Minél több idő telik el a tünetek kezdetétől számítva, annál kevesebb esélye van a betegnek a gyógyulásra – hangsúlyozta. Ebben a helyzetben, ahol sürgősségi orvos, neurológus, radiológus, intervenciós szakember, illetve idegsebész kell, hogy együttműködve döntést hozzon, rendkívül sokat jelent, ha van egy mesterséges intelligencia alapú döntéstámogató rendszer – ami nem mond diagnózist, de az orvos keze alá dolgozik – segítségével gyorsabb és magabiztosabb döntést lehet hozni.

Forrás: semmelweis.hu

A szoftver működéséről elmondta, hogy miután elkészült a beteg képalkotó (CT) vizsgálata, a program 30 másodpercen belül megmutatja, pontosan hol van a károsodás, milyen kiterjedésű, hol van érelzáródás, annak milyen keringési következményei vannak, mennyi a még megmenthető agyszövet.

Ezt egy neurológus vagy radiológus nagyjából 10 perc alatt tudja kiértékelni, és az egyes kiértékelők között jelentős különbségek lehetnek

– mutatott rá Dr. Gunda Bence. További előnyként említette, hogy mindez azonnal megosztható webes felületen vagy épp okostelefonon, így az összes társszakma, vagyis az adott esetben más intézményben lévő idegsebész vagy intervenciós neuroradiológus is azonnal látja a kiértékelést.

A klinikán 2017-es és 2018-as betegellátással kapcsolatos adatokat (mely évek között csak a szoftver megléte volt a különbség) összehasonlítva azt láttuk, hogy a gyógyszeres vérrögoldó kezelés, amivel az agyi érelzáródást meg lehet szüntetni, 57 százalékos növekedést mutatott

– ismertette Dr. Gunda Bence. Hozzátette, hogy a kezelés ideje is lerövidült: 2017-ben 44 perc volt az átlag a kórházba érkezéstől, ami 41 percre csökkent. Az endovaszkuláris (katéteres) ellátás 71 százalékos növekedést mutatott; mivel az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI) az egyetlen ilyen ellátóhely a régióban, a betegeket ide kell átszállítani, aminek ideje szintén csökkent. Tehát konkrét betegellátási minőségi mutatókra lefordíthatóan javította az ellátást a szoftver alkalmazása, ezért reméljük, hogy a jövőben is rendelkezésre áll majd egy kutatás keretében és a rutin ellátásban is tudjuk használni – összegezte Dr. Gunda Bence.

A jövőbeli tervekről az adjunktus elmondta, hogy a céggel további tudományos együttműködési szerződést készül aláírni a klinika egy több száz beteg bevonásával zajló klinikai tanulmányhoz, aminek keretében továbbra is ingyenesen hozzáférhetővé tennék a szoftvert

– közölte Dr. Gunda Bence. A közép-magyarországi régióra terjedő kutatásban azt vizsgálnánk meg, hogy az infarktus progressziójának ütemét milyen képalkotó paraméterek jelzik előre, és ezek alapján melyik beteget milyen ellátásra lehet küldeni, ami számára a legmegfelelőbb. Hozzátette, hogy mivel az Orvosi Képalkotó Klinika megalakulásával a szétszórt kapacitások egységes kezelés alá kerülnek, így remélhetőleg sikerül állandó (24/7) MR működést kialakítani, amivel a jelenlegi CT-alapú akut ellátást – Magyarországon egyedülálló módon – MR-alapúra lehetne cserélni, jelentősen javítva ezzel a betegek esélyeit a gyógyulásra.

A jövőben a katéteres vérrögellátást is szeretnénk megvalósítani az egyetemen belül, így a Semmelweis Egyetem a stroke ellátás központja, zászlóshajója lehet, amihez az eszközök, a tudás és a személyzet is potenciálisan rendelkezésre áll

– vélekedett Dr. Gunda Bence.