Az idei második negyedévben azonban gyakorlatilag összeroppant a szolgáltatások külkereskedelme. A jó hír az, hogy vélhetően a leggyengébb negyedéven már túl vagyunk, de a koronavírus-járvány második hullámának veszélye miatt nem mondhatjuk, hogy a következő időszak sétagalopp lesz.

Magyarországon nem csupán a termékexport, hanem a szolgáltatások külkereskedelme is jelentősen erősödött az elmúlt években. Nagyot léptünk előre a szállítási tevékenység terén, egyre több turista választotta hazánkat, miközben az üzleti szolgáltatásokban is fejlődtünk. Jó hír volt, hogy nem csak bizonyos termékek exportja van felfutóban Magyarországon a 2008-2009-es világgazdasági válság után, hanem a szolgáltatásoké is, mert a krízis egyik tanulsága az volt, hogy a szolgáltatások válságállóbbak, mint a termékek (nem esik vissza annyira a kereslet irántuk).

Ha a gazdasági ciklikus ingadozásából fakadó lassulás köszöntött volna be, akkor az erős szolgáltatás külkereskedelem segíthette volna a magyar gazdaságot a nehéz időkben. De egy olyan válság köszöntött be, amire senki sem számított: egyszerre érte keresleti és kínálati sokk a gazdaságot, amelynek időszakában a vállalatok és a háztartások óvatosak lettek, másrészről pedig komoly tiltó intézkedések (kijárási korlátozások és utazási tilalmak) vetették vissza a gazdaságot. Ez pedig a szolgáltatások iránti kereslet óriási visszaesésével járt szerte a világon, bizonyos esetekben azt láthattuk, hogy a szolgáltatói beszerzésimenedzser-indexek nagyobbat is estek, mint a feldolgozóipariak.

Magyarországon a szolgáltatások külkereskedelme már az idei első negyedévben is visszaesett, amikor a magyar GDP éves alapon még nőtt. Ez annak tudható be, hogy a globális gazdaság már előbb fékezett, a koronavírus-járvány számos országba már hamarabb megérkezett, így a korlátozó intézkedések is előbb kezdődtek, mint nálunk. A drasztikus visszaesés azonban a második negyedévet érintette: a KSH friss adatai szerint 2020 második negyedévében a szolgáltatások (euróban számított) exportja 40, importja 25%-kal csökkent az előző év azonos negyedévéhez képest. Ilyen erőteljes visszaesést a termékexport sem szenvedett el az időszakban.

"A koronavírus okozta járvány gazdasági hatásai a szolgáltatás-külkereskedelem több területén az előző negyedévihez képest még tovább fokozódtak" – értékeli a folyamatokat a KSH. Az első negyedévben az export még "csak" 7%-kal, az import 4%-kal esett vissza.

A második negyedévben a szolgáltatások többlete 800 millió euró alá csökkent, miközben tavaly április és június között még 2400 millió euró volt, vagyis a többlet nagyobb része elolvadt. 

A többlet jelentős mérséklődése elsősorban a turizmus aktívumának drasztikus, 86%-os visszaesésével magyarázható, de a mérséklődéshez a szállítási szolgáltatások 69, és a bérmunka-szolgáltatások 36%-os mérlegromlásai is nagyban hozzájárultak. A turizmus visszaesése elsősorban abból fakad, hogy jelentős korlátozásokat hajtottak vége Magyarországon is a vírus terjedése miatt, amely akadályozta, illetve bizonyos esetekben lehetetlenné tette a külföldiek ideutazását. 

A következő időszakban már a gazdaság kilábalása miatt javulhat a szolgáltatások külkereskedelme a második negyedévihez képest, azonban a koronavírus-járvány hatásai továbbra is visszafogják a növekedést. A nyári hónapokban ráadásul a külföldiek beutazásának tartós korlátozása is árnyalja a képet (ami megmutatkozik a gyenge budapesti turizmusban), így nem lehet biztosra venni a helyzet érdemi javulását ezen a téren. A szállítási és az üzleti szolgáltatások erősödhettek, ám a gyenge globális és hazai kereslet, az egyes országokban még mindig érvényben lévő (főképp utazási) korlátozó intézkedések, illetve pl. a légiforgalom gyengélkedése tartós nyomás alatt tarthatja a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmát. (portfolio.hu)