Mert arra aligha számíthatott, hogy Jean-Claude Juncker az unió külső határvédelmének kategóriájába sorol egy ilyen szintű pénzkidobást. Orbán célja ennek szellemében ismeretlen és mi csak találgathatunk.

Tudván, hogy az Európai Bizottság ez ügyben világos stratégiát javasolt – amire válaszában Alexander Winterstein, az EB helyettes szóvivője is hivatkozott – Orbánnak tudnia kellett, hogy kérése süket fülekre talál.

"Támogatunk határvédelmi intézkedéseket az EU külső határain. Ez lehet a megfigyelő rendszer fejlesztése, lehet a határellenőrző rendszer fejlesztése. ... de kerítéseket nem finanszírozunk”

– idézi Winersteint a 444.

Orbán a méltányosságot hangsúlyozva fordult kérésével az EB-hez, ami különös egy olyan ember szájából, aki az Európai Unió legalapvetőbb törekvéseit próbálja politikájával és retorikájával aláásni.

Más tollakra vár a feladat a miniszterelnök ámokfutása mögött meghúzódó indítékokat felderíteni, az azonban egyértelműnek tűnik, hogy nem új repertoárból dolgozik. A rendszerváltás előtt is igen komoly propaganda épült a hanyatló nyugat rémképére.

„A szolidaritás kétirányú utca, és minden tagállamnak részt kell vállalnia a terhekből is. Ez nem olyan, mint egy a la carte menü, hogy azt kérünk, amit akarunk”

Arra is rávilágított Winterstein, hogy Magyarország annak dacára utasította el az unió tervét, hogy az előzőleg 93 millió euróval járult hozzá a menekültválság kezeléséhez és további 6 millió eurót adott a vésztartalékból.