Bárhogy is, elkerülhetetlen volt, hogy „Hazánk fénylő csillaga, hős vezérünk” is megnyilatkozzon a tragikus eset kapcsán. Ha már Pintér Sándor belügyminiszter is a győzelem jelével tette tiszteletét a hajó kiemelésekor, nem maradhatott el a PR műsor részéről sem.

„Nem vontuk félárbócra a nemzeti lobogót, nem mutattunk drámai gesztusokat” - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban a május 29-i budapesti hajóbalesetről pénteken. A kormányfő nem indokolta meg a kijelentést, azt viszont elmondta, hogy a gyász után szeretne valamilyen mementót állítani a tragédiának. Utóbbiról majd beszélni szeretnének a dél-koreaiakkal.

A mentéssel kapcsolatban azt mondta, az ember sosem lehet ilyen helyzetben elégedett, még akkor sem, ha jól ment. A miniszterelnök szerint a tragédia talán

azért rázta meg ennyire az országot, mert az áldozatok a vendégeink voltak, a magyar pedig egy vendégszerető nép. /168 óra/

Szóval miniszterelnökünk megállapította, hogy a TEK alkalmatlan inkompetens és teljességgel szükségtelen jelenléte, az hogy több napig csúszott a roncs kiemelése (és nemcsak a darushajó akadályoztatása miatt), valamint az, hogy dél-koreai mentőegységek részvételére kategorikusan nemet mondott a magyar kormány, a trauma következménye. Ez nagyjából annyira logikus, mint hashajtóra altatót bevenni. Bátor, de a leplezhetetlen hülyeség esettanulmánya.

Ilyen vendégszeretetért nincs sok visszajáró vendégünk.

Azt megtanulhattuk, hogy Orbántól több nem telik, de vajon mikor tanuljuk meg, hogy egy ilyen véglényt ne tűrjünk meg a kormányfőként a nyakunkon? Alkalmasint soha.